Maradna is, menne is

„Ha az átmeneti kormány (amely a június 30-i hatalomátadás után irányítja majd Irakot) a távozásunkat kéri, kivonulunk, bár nem hiszem, hogy ezt fogja tenni” – jelentette ki Bremer a Dijála iraki tartomány kormányzójával és munkatársaival tartott megbeszélésen. „Nyilvánvalóan nem maradhatunk egy olyan országban, ahol nem látnak bennünket szívesen, de az ideiglenes kormányzótanács megszűnése nem jelenti, hogy az USA távozik Irakból” – tette hozzá.

Ködösítő nyilatkozat

Az esetleges amerikai kivonulásról szólva Marc Grossman külügyi államtitkár ellentétes kijelentéseket tett csütörtökön, amikor a képviselőház külügyi bizottságának tagjai kérdezték. Először azt mondta, hogy az irakiak nem akarják az amerikaiak távozását, majd amikor Dana Rohrabacher képviselő egyenes, igen vagy nem választ kért, igent mondott arra, hogy ha az irakiak kérik, akkor az amerikaiak kivonulnak. Később azonban azzal értett egyet, amit egy másik bizottsági tag, Walter L. Sharp altábornagy mondott, azaz, hogy Irak ideiglenes alkotmánya és egy ENSZ-határozat az USA vezette erőre bízta a felelősséget Irak biztonságáért a közeljövőben. Ekkor azt mondta, hogy az amerikai erők nem távoznak.

Foglyokat engedtek el

Tegnap délelőtt 315 embert engedtek ki a Bagdad peremén lévő, már Szaddám Huszein rendszere alatt hírhedtté vált Abu Graib börtönből, amely újra a hírek középpontjába került az amerikai őrök kegyetlenkedései miatt. A foglyok katonai védelem alatt, buszokon utaztak az iraki polgári védelmi központjába, amely jelenleg amerikai tábor, s amely szintén Bagdad nyugati peremén van. Ott engedték őket végleg szabadon, iraki törzsi vezetők részvételével rendezett ceremónián. Ez volt a második szabadulási hullám, amelyet a hónap végéig több másik is követ. Május 4-én 280-an térhettek haza. A terv az, hogy május végéig a felére csökkentsék Abu Graibban a jelenlegi háromezer fölötti fogolylétszámot.

Háború a temetőben

Nedzsefben, a síiták egyik szent városában tegnap amerikai harckocsik és gyalogság nyomult előre a város központja felé, folyamatosan lőve a Mahdi Hadseregének nevezett síita milícia hevenyészett állásait. Lövöldözés folyt a városban több helyen is; a harcok központja azonban Nedzsef hatalmas régi temetője, ahol több négyzetkilométeres területen, évszázadok óta temetkeztek síita hívők a világ minden tájáról, akik Ali imám sírhelye közelében, megszentelt földben akarták elnyerni végső nyughelyüket. A gerillák a síremlékek között kerestek fedezéket, és ki-kitörve, páncéltörő gránátokkal és aknavetőkkel válaszoltak az amerikaiaknak. A temetőt a levegőből harci helikopterek ellenőrizték.

Veszélyben a nagyajatollah

A harcokban megrongálódott Ali imám mauzóleuma is, a kár nem jelentős. Délutánig tíz síita milicista esett el – közölte asz-Szadr szóvivője. Ali asz-Szisztáni síita nagyajatollah egyik munkatársa felszólította az ellenfeleket, hogy szüntessék be a harcot, és távozzanak a városból. „A harc egyre közelebb kerül a nagyajatolláh házához. Attól tartunk, veszélyben van az élete. (...) Kérjük a koalíciós erőket és Szadr milíciáját, hogy hagyják el Nedzsef szent városát” – mondta Mohammed Bákir al-Mohri ajatolláh Kuvaitból újságíróknak. Külön kérte az amerikaiaktól, hogy ne sértsék meg Nedzsef szentségét, ne rongálják meg a szentélyeket és a temetőt, ahol vallási vezetők nyugszanak.