London. Súlyos bírálatokkal illette a brit kormány belső kabinetjének két volt tagja az iraki háború előtti hírszerzési adatok kormányzati kezelésének módját. Robin Cook volt külügyminiszter és Clare Short egykori nemzetközi fejlesztési miniszter gyakorlatilag kétségbe vonta, hogy voltak-e tömegpusztító fegyverek Irakban az ezek leszerelésének céljával meghirdetett háború előtt.
Látványos brit öngól
Cook, aki a háború elleni tiltakozásul már márciusban távozott a belső kabinetből is, azt mondta: nehéz nem arra a következtetésre jutni, hogy a szövetségesek azért nem engedik vissza Irakba az ENSZ fegyverellenőreit, mert esetleg kiderülne, hogy Szaddám Huszein nem jelentett azonnali fenyegetést. Kijelentette, hogy amikor ő volt a külügyminiszter (1997-től 2001-ig), a kormány nem tartott attól, hogy Bagdad lépfenebombával fenyegetné a világot. Jack Straw, a jelenlegi brit külügyminiszter rendre emleget 10 ezer liternyi lépfene-koncentrátumot, amelynek hollétéről szavai szerint Irak soha nem adott számot. Robin Cook szerint – jóllehet Tony Blair kormányfő valószínűleg jóhiszeműen járt el – az iraki tömegpusztító fegyverekről szóló hírszerzési értesülések pontatlanok voltak, és ezeket a kormány úgy használata fel, hogy azzal igazolást nyerjen a fegyveres beavatkozás Irakban. A vezető brit politikus „látványos öngólnak” nevezte a kormány által az idei év elején közzétett, úgynevezett második hírszerzési dossziét, amelyben szerinte nem voltak közvetlen bizonyítékok arra, hogy Irak veszélyt jelentene a külvilágra. Az információcsomagról, amely részletesen taglalja, hogy Szaddám Huszein volt iraki elnök milyen módszerekkel vezette félre a világot a tömegpusztító fegyverek ügyében, nem sokkal közzététele után kiderült, hogy gerincét a kaliforniai egyetem egyik végzős hallgatója által 12 évvel korábban írt disszertáció adja, amelyet egyszerűen az internetről másoltak ki, és vegyítették valós hírszerzési adatokkal. Clare Short a keddi bizottsági meghallgatáson azt mondta, hogy a kormány „féligazságokkal és túlzásokkal” vitte bele az országot az iraki háborúba. A volt fejlesztési miniszter, aki már a háború előtt „felelőtlennek” nevezte Tony Blair kormányfő Irak-politikáját, a háború után nem sokkal pedig le is mondott, az alsóházban kijelentette: az Egyesült Államok és Nagy-Britannia már tavaly nyáron eldöntötte, hogy fegyveresen beavatkozik Irakban. Ennek érdekében eltúlozták a Huszein által jelentett fenyegetés mértékét, és nem hagytak kellő időt a Hans Blix által vezetett ENSZ-fegyverellenőröknek, pedig azok tevékenysége sikerrel kecsegtetett – mondta.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.