Kijev orosz agressziót említ és a Nyugat fellépését sürgeti

Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács csütörtökön közölte, hogy orosz katonák szállták meg a stratégiai fontosságú dél-donyecki Novoazovszkot. A 11 ezer lakosú Novoazovszk város az Oroszországot a Krímmel közvetlenül összekötő út mentén fekszik.     Egy név nélkül nyilatkozó, magas rangú NATO-tisztviselő újságírókkal azt közölte, hogy ezer fölé tehető az Ukrajna területén bevetett orosz katonák száma. Szavai szerint ez ráadásul inkább konzervatív, óvatos becslés. Oroszország a szövetség információi alapján mintegy 20 ezer katonát vont össze nyugati szomszédja határánál.     Ukrán médiajelentések szerint csütörtök este közép-európai idő szerint 20.00. órakor összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa az ukrajnai helyzet súlyosbodásának megvitatására. A rendkívüli ülés összehívását az ukrán vezetés mellett Litvánia is sürgette.     Olekszandr Zaharcsenko, az oroszbarát szeparatisták önhatalmúlag kikiáltott "donyecki népköztársaságának miniszterelnöke" szintén azt állította, hogy  fegyvereseik elérték az Azovi-tenger partját.     Petro Porosenko ukrán államfő az orosz csapatok délkelet-ukrajnai behatolása miatt elhalasztotta törökországi munkalátogatását.     Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő arra szólította fel a Nyugatot, hogy fagyasszon be minden kihelyezett orosz pénzügyi eszközt, amíg Moszkva nem vonja ki az összes orosz katonát Ukrajnából. Jacenyuk egyúttal úgy értékelte, hogy az Oroszországgal szembeni eddigi nyugati szankciók nem hoztak eredményt.     A tisztségviselő úgy fogalmazott, hogy Moszkva nem hajlandó elfogadni, hogy a kelet-ukrajnai fegyveres szeparatisták vereséget szenvedjenek, Oroszország pedig már nem csak a háttérből irányítja az eseményeket, hanem egyre leplezetlenebbül avatkozik be Ukrajnában. Kijelentette: egyértelmű bizonyítékok állnak rendelkezésre, hogy az ukrán haderő az orosz hadsereg egységeivel is összetűzésbe került.     Geoffrey Pyatt, az Egyesült Államok kijevi nagykövete a Twitter mikroblog-szolgáltató oldalon azt írta, hogy egyre több orosz katona avatkozik be az ukrán földön zajló harcokba és, hogy Oroszország legújabb, Pancir-SZ1 típusú légvédelmi rendszerét küldte Kelet-Ukrajnába.    Az Európai Bizottság külügyi szóvivője közölte, hogy rendkívüli módon aggasztják az ukrajnai válság legutóbbi fejleményei, az orosz betörésekről érkező híradások az Európai Uniót. "Megismételjük a felszólítást, hogy Oroszország azonnal hagyjon fel minden ellenséges tevékenységgel a határ környékén. Ebbe nyilvánvalóan a fegyverek, felszerelések és katonai személyzet Oroszországból Ukrajnába küldése is beletartozik" - fogalmazott Maja Kocijancic.    Hangsúlyozta, hogy a válságot politikai úton kell rendezni, Ukrajna területi egységének és szuverenitásának maradéktalan tiszteletben tartásával.     A német törvényhozás alsóháza, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke a maga részéről kijelentette, hogy az Európai Uniónak haladéktalanul, már a tagállami vezetők hét végi csúcstalálkozóján újabb szankciókkal kell sújtania Oroszországot, amiért elszabadult az erőszak Ukrajnában. Norbert Röttgen, a konzervatív CDU politikusa hangsúlyozta, hogy sürgősen lépni kell, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök Európa gyengeségének jeleként értékelné a habozást és tovább folytatná az ukrán válság elmélyítését célzó tevékenységét. Szavai szerint "világossá vált, hogy Oroszország tankokkal és katonákkal van jelen Ukrajnában".      Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Traian Basescu román államfővel csütörtökön folytatott bukaresti megbeszélésén úgy vélekedett, hogy az Európai Tanács szombati ülésén várhatóan meg fogja erősíteni az uniós tagállamok kiállását Ukrajna mellett. A román elnöki hivatal közleménye hozzátette, hogy a két politikus "rendkívül aggasztónak" ítélte az Ukrajna keleti részén kialakult helyzetet.     Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter agressziónak nevezte csütörtökön Oroszország kelet-ukrajnai lépéseit, amelyekkel - véleménye szerint - Moszkva évtizedek óta a legsúlyosabb válságot idézte elő Európában.    Közben Moszkvában orosz parlamenti politikusok hazugsággal vádolták meg Kijevet, és elutasították, hogy orosz csapatok hatoltak volna be Ukrajnába.    Leonyid Szluckij, a duma Független Államok Közösségének ügyeivel foglalkozó bizottsági elnöke kijelentette: "A hazudozás már az úgynevezett kijevi hatalom elválaszthatatlan sajátossága lett". Szerinte semmilyen alapja nincs az orosz csapatok ukrajnai behatolásáról szóló kijelentéseknek. Hozzátette, hogy a (kijevi) "junta" továbbra is másokra hárítja a felelősséget.    Jevgenyij Szerebrjennyikov, a Szövetségi Tanács, az orosz parlament felsőháza védelmi bizottságának alelnöke  ugyancsak azt mondta, hogy az orosz hadsereg nincs jelen Ukrajnában. " Sokszor hallottuk az ukrán vezetés kijelentéseit, amelyek hazugságnak bizonyultak" - hangoztatta az orosz szenátor. Jevgenyij Busmin, az Oroszországi Föderáció Szövetségi Tanácsának alelnöke provokációnak nevezte az ukrán államfő vádját, miszerint orosz csapatok hatoltak be Ukrajna területére.    Vlagyimir Putyin orosz elnök egy emberi jogi tanácsadója, Ella Poljakova viszont a Reuters Brit  hírügynökségnek nyilatkozba kijelentette: "amikor emberek tömegei parancsnoki utasításra, harckocsikon, páncélozott harcjárműveken, nehézfegyverzetet használva egy másik ország területén tartózkodnak, átlépik a határt, azt én inváziónak tartom".