Keveslik a huszonöt százalékos támogatást

Pozsony. Papírra kerültek az első becslések arra vonatkozólag, hogy milyen pénzösszeget kaphatna a hazai agrárium brüsszeli forrásokból az EU-csatlakozás után, illetve mennyivel rövidítik meg a szlovákiai termelőket, ha Brüsszel kitart az Európai Bizottság javaslata mellett és 10 éves átmeneti időre mindössze 25 százalékos közvetlen támogatásban részesítik az újonnan csatlakozó országok agrártermelőit.

Blaas Géza, az Agrárgazdasági Kutatóintézet (VÚEPP) igazgatója szerint 25 százalékos közvetlen támogatás esetén 2004-ben Szlovákia 3,4 milliárd koronát kapna brüsszeli forrásokból. A pénzt 2,3 milliárd koronával kellene pótolni a nemzeti költségvetésből ahhoz, hogy az agrárium támogatottsága a jelenlegi szinten maradjon. Ahhoz, hogy a hazai mezőgazdaság olyan támogatásban részesüljön, mint az EU-országok agráriumai, a nemzeti költségvetésből 11 milliárd koronát kellene a mezőgazdaság támogatására fordítani. Ez pedig – ismerve a szlovák költségvetés gyengéit és a taggá válás utáni kötelező befizetések mértékét – felettébb irreálisnak tűnik. Blaas szerint főleg az első év lesz ilyen szempontból kritikus, mivel a termelőknek juttatandó hozzájárulásokat csak a taggá válás utáni, októberben következő pénzügyi évben térítik meg. A hazai agrártermelők pedig – eddigi tapasztalataik alapján – attól tartanak, hogy válságos helyzetekben a kormány az agrárium keretét nyirbálná meg.

Blaas Géza hangoztatja: a taggá válás után várhatóan megugrik az agrártermékek ára, ami kedvezően hat majd mezőgazdaságból élők jövedelmére. Ugyanakkor a szlovákiai agrártermelők a mostaninál élesebb versenyhelyzetnek lesznek kitéve, egyrészt az EU-tagországok, másrészt a szomszédos országok termelői részéről. Ez egyebek között azt is jelenti, hogy a mostanihoz hasonló importkorlátozásokat például Csehországgal vagy Magyarországgal, vagy más tagországgal szemben a felvétel után már nem foganatosíthatunk. Az EU-tagság mindazon mezőgazdasági termények esetében, amelyek termesztésére kiterjed a közös agrárpolitika (CAP), stabil bevételt és jövedelmet jelent az agrártermelőknek. Jelentős kilengések vannak azonban olyan termények esetében, amelyekre a CAP nem vonatkozik. Ilyen például a burgonya, melynek termesztését nálunk még dotációkkal támogatják.

Jelentős összeget tennének ki az EU-ból juttatandó strukturális támogatások is. A VÚEPP számításai szerint éves szinten mintegy 14 milliárd koronát kaphatnánk brüsszeli forrásokból, ehhez jönne még vagy 5 milliárd korona a nemzeti költségvetésből. Az összeg mintegy 80 százalékát mezőgazdasággal kapcsolatosan lehetne felhasználni. A csatlakozni kívánók egyforma bánásmódot követelnek. Anna Majkútová, a földművelésügyi tárca szóvivője lapunknak elmondta, hogy a VÚEPP június végére kívánja végső formába önteni hatástanulmányát. (gy)

Néhány ágazat már versenyképes

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet felmérése szerint egyes ágazatok már ma versenyképeseknek mondhatók. Ilyen például a tejipar. A kevésbé versenyképes ágazatokba kell sorolni viszont a sertéstenyésztést és a burgonyatermesztést. Perspektivikusnak mutatkozik a gabonaszektor is, sőt nyugat-európai termelők saját áraik csökkenésétől tartanak a bővítés után. A versenyképesség növelése érdekében több termelői értékesítői szervezetet kellene létrehozni, tartja Blaas Géza, a Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatója. (g)