Kettéosztott Európa

A csatlakozó országok lakosai elsősorban a társadalmi igazságtalanságokat okolják a szegénységért – derül ki abból a tanulmányból, amelyet az egyesülő Európa polgárainak életminőségéről készítettek brüsszeli szakértők. Az elmúlt években készült különböző kutatások eredményeit összegző jelentés szerint a 13 csatlakozó és tagjelölt országban a válaszadók 60 százaléka véli úgy, hogy a társadalmi rendszer a hibás, míg a jelenlegi tagállamok polgárainak mindössze 35 százaléka nyilatkozott így. Kelet-Közép-Európában mindenütt 50 százalék körül, vagy afelett van ez a ráta, egyedül Csehország „zárkózott fel” e tekintetben az unióhoz: itt csupán minden harmadik válaszadó okolta a szegénységért a társadalmat. Nyugat-Európában a lustaságot vagy a balszerencsét a megkérdezettek 37 százaléka jelölte meg fő magyarázatként. Miközben a szegénység megítélése különbözik az új és a régi tagállamokban, abban Európa-szerte egyetértés van, hogy az emberi életminőség első számú meghatározója a jövedelem. A szerzők a háztartások jövedelmének elemzése alapján arra jutottak, hogy a lakosság átlagosan 13 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, azaz az átlagos jövedelem 60 százalékánál kisebb összegből. Az unióban csaknem négyszeres a leggazdagabb és a legszegényebb lakossági csoport helyzete közti különbség, míg a tíz csatlakozó országban ez az arány három és félszeres.

Háztartások átlagjövedelme

Luxemburg 100

Svédország 93

Finnország 78

Belgium 74

Hollandia 70

Nagy-Britannia 64

Németország 60

Franciaország 54

Olaszország 49

ĺrország 46

Ausztria 45

Ciprus 41

Málta 31

Spanyolország 29

Szlovénia 28

Portugália 22

Csehország 16

Görögország 13

Lengyelország 12

Magyarország 10

Szlovákia 9

Észtország 9

Lettország 8

Litvánia 7