<p>A katalán vezetők példa nélkül álló erőpróbába bonyolódtak a spanyol kormánnyal, de az Európai Unióban létezik még számos más, függetlenségi követeléseket hangoztató térség - írta az AFP francia hírügynökség.</p>
Katalónia után kik függetlenednének még Európában?
Korzika
Korzika az egyetlen különleges státusszal rendelkező közösség Franciaországban (nem számítva a tengeren túli területeket). A merényletek jegyében eltelt évtizedek után a Korzikai Nemzeti Felszabadítási Front (FLNC) 2014-ben bejelentette, hogy leteszi a fegyvert. Egy függetlenségpárti-mérsékelt szövetségnek köszönhetően a nacionalisták 2015-ben meghatározó erővé váltak a helyi nemzetgyűlésben. Júniusban három nacionalista képviselőt beválasztottak az országos Nemzetgyűlésbe.
A korzikai törvényhozás számos reformkövetelést fogalmazott meg, például a korzikai nyelv elismerését hivatalos nyelvnek, a francia mellett, specifikus státuszt pénzügyekben. Ám Párizs egyebek között csak azt hagyta jóvá, hogy január elsejétől a két korzikai megye egybeolvadjon..
A korzikai nemzetgyűlés szeptember 22-én "Katalónia kormányának vitathatatlan legitimitását" hangsúlyozta.
Skócia
Skócia, az Egyesült Királyság 1998 óta félautonómiát élvező régiója jogosítványok széles skálájával rendelkező parlamentet tart fenn. A kül- és védelmi ügyek Londonhoz tartoznak.
Skócia 2014-ben a szavazatok 55 százalékával nemet mondott a függetlenségre, ám a Brexit, az Európai Unióból való brit kiválás megszavazása óta a nacionalisták új életet leheltek tervükbe. Ám a Skót Nemzeti Párt (SNP) a júniusi parlamenti választásokon súlyos veszteségeket szenvedett, s ez arra késztette Nicola Sturgeon skót miniszterelnököt, hogy a döntést egy második függetlenségi referendum megtartásáról 2018 őszére halassza. A vasárnapi felemás katalóniai referendum után Nicola Sturgeon arra szólította fel Spanyolországot, hogy "változtasson irányt", ezen kívül elítélte a rendőrség beavatkozását.
Flandria
Flandria, Belgium hollandul beszélő északi régiója az elmúlt évtizedekben számos jogosítványra tett szert, uralja a politikai és a gazdasági életet. Az Új Flamand Szövetség (N-VA), a flamand nacionalizmus politikai megtestesülése a 2014-es törvényhozási választásokon megerősítette vezető helyét az ország pártjai között, a franciaajkú Charles Michel szövetségi kormányának sarokköve lett.
Az N-VA híve egy flamand köztársaság létrehozásának, s 2019-ben kívánja megindítani a menetelést az autonómiához vezető úton. Geert Bourgeois, Flandria függetlenségpárti miniszterelnöke vasárnap felszólította Madridot "az erőszak leállítására" és a párbeszédre "egy békés nép törvényes vezetőivel".
Feröer-szigetek
A Dán Királysághoz tartozó Feröer-szigetek a tervek szerint 2018 áprilisában referendumot szervezne egy új alkotmányról, amely önrendelkezési joggal ruházná fel. A terület 1948 óta autonómiát élvez, van parlamentje és vannak területi vizei. A kül- és a védelmi ügyek azonban továbbra is Dániához tartoznak.
Baszkföld
A függetlenségi törekvésből származó feszültség a Spanyolország északi és Franciaország délnyugati részén elhelyezkedő Baszkföldön alábbhagyott azóta, hogy az ETA (Baszkföld és Szabadság) szeparatista szervezet politikai szárnya, a Batasuna 2013 januárjában bejelentette önfeloszlatását.
A szeparatista szervezet 2011 októberében maga is bejelentette fegyveres küzdelmének beszüntetését. A szervezetet teszik felelőssé, hogy a 40 évig tartó erőszakhullámban 829 ember vesztette életét.
A baszk szeparatizmus azonban nem tűnt el. Az EH Bildu baloldali függetlenségpárti koalíció a helyi politika második legnagyobb ereje. Baszkföld igen előnyös fiskális autonómiával rendelkezik, olyannal, amilyenre a katalánok is vágynak.
Vasárnap 40 ezer ember tüntetett Bilbaóban a katalán referendum mellett. Inigo Urkullu ragionális elnök szeptember 24-én a katalán és a baszk nemzet elismerésére szólított fel.
Lombardia és Veneto
A tervek szerint október 22-én referendumot tartanak az olaszországi Lombardia és Veneto tartományokban a nagyobb autonómia követelésének alátámasztására. A népszavazás azonban nem vethető össze a katalán referendummal. Roberto Maroni lombardiai elnök, a jobboldali Északi Liga tagja hangsúlyozta, hogy az itteni referendum "a nemzeti egység keretei között zajlana le, nem lenne szó függetlenségről."
Az Északi Liga, amely eredetileg az olasz Észak, "Padania" függetlensége mellett kardoskodott, a jövőben az euroszkeptikus és migránsellenes közbeszédre összpontosít.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.