Kampánycélú, de nem diszkriminatív a szlovák parlament döntése

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és az ELTE jogi karának oktatója pénteken az MTI-nek azt mondta: kérdéses, hogy be lehet-e tartani a jogszabályt, a jogorvoslati lehetőségek azonban mindenképpen korlátozottak.

Lattmann Tamás hangsúlyozta: a pozsonyi parlament döntése értelmében a hatóságok nem vizsgálnák kötelezően, hogy egy szlovák állampolgár kérelmezi-e egy másik állam állampolgárságát. Ezzel szemben bejelentési kötelezettséget ír elő az érintetteknek, nem tisztázza viszont egyértelműen, hogy ennek hogyan szereznek érvényt.

A szakértő szerint ez a bizonytalanság jellemzi az elfogadott törvény egészét, így annak betarthatósága kérdéses.

Példaként említette, hogy Robert Fico miniszterelnök mandátumuk elvesztésével fenyegette meg a magyar állampolgárságot kérelmező szlovákiai parlamenti képviselőket. Lattmann Tamás szerint azonban mivel az állampolgársági törvény módosítása a szlovákiai választások után lép életbe, ez visszamenőleges hatályú kötelezettséget szabna a szabályosan mandátumot szerző politikusokra, ami nehezen képzelhető el.

A nemzetközi jogász arra is rámutatott, hogy a rendelkezés "idegen állampolgárság kifejezett akaratnyilvánítással történő megszerzése" esetén fosztaná meg állampolgárságuktól Szlovákia polgárait. Azaz a törvény nem tesz különbséget a magyar állampolgárság és más országok állampolgársága között, így jogi értelemben nem tekinthető egyértelműen diszkriminatívnak, nem sérti az 1997-es európai állampolgársági egyezményt.

A szakértő ezzel Martonyi János szavaira is reagált. A leendő külügyminiszter bizottsági meghallgatásainak alkalmával súlyosan diszkriminatívnak nevezte a szlovákiai jogszabályt, mondván, hogy az nyilvánvaló "ellentámadás" a magyar kisebbséggel szemben. Lattmann Tamás szerint az időzítés szempontjából ez kétségtelen, a törvény szövege azonban nem különbözteti meg hátrányosan a magyarokat.

A jogorvoslati lehetőségekről szólva a nemzetközi jogász elmondta: azok rendkívül korlátozottak. A szlovák alkotmánybíróság kimondhatja, hogy a jogszabály az alaptörvénybe ütközik, hiszen a szerint a szlovák állampolgárságától senki sem fosztható meg akarata ellenére. Az EBESZ-nek és az Európa Tanácsnak azonban állampolgársági ügyekben nincs jogi döntéshozó, vitarendező szerepe, e szervezetekben legfeljebb a Szlovákiával szembeni politikai nyomásgyakorlás lehetséges.

Mint mondta, kérdéses az is, hogy egyéni panasz esetén a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága eljárhat-e az ügyben. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye ugyanis nem nevesíti a jogot az állampolgársághoz, így a megfosztás az állampolgárságtól legfeljebb más emberi jogot sérthet.

Lattmann Tamás szerint ezért a jogorvoslat legfeljebb akkor lehetséges, ha a szlovák hatóságok valakit megbüntetnek, például amiért elmulasztotta bejelenteni, hogy magyar állampolgárságért folyamodott és ezzel megszűnt a szlovák állampolgársága.

A nemzetközi jogász ugyanakkor úgy véli, hogy mivel a szlovák parlament döntése a választási kampányban született meg, lehetséges, hogy a voksolás után módosítják a törvényt. Emlékeztetett, hogy a magyar állampolgárságról szóló, a határon túli magyarok kedvezményes honosítását lehetővé tévő törvény csak január 1-jén lép életbe, így addig a két ország rendezheti vitáját.

Az Országgyűlés szerdán 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett döntött úgy, hogy lehetővé teszi a határon túli magyarok egyszerűbb, kedvezményes honosítását.

Válaszul Szlovákia is módosította állampolgársági törvényét. A gyorsított eljárásban elfogadott módosítás lényege, hogyha ezentúl egy szlovák állampolgár önkéntesen felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszíti a szlovákot.