Izrael kivonulást és betelepítést is tervez

Izrael az utóbbi hetek kemény fellépése után visszakozni kényszerült a Gázai övezetben. Ahogy közeledik az izraeli telepek felszámolásának határideje, a területen Saron izraeli miniszterelnök egyre elkeseredettebben próbálja bebizonyítani, hogy a kivonulás ellenére Izrael az úr az övezetben.

A Gázai övezetet Izrael az 1967-es háború óta tartja megszállva. Az ENSZ soha nem ismerte el a terület izraeli megszállását, ennek ellenére a zsidó állam telepeket létesített Gázában. Az övezetben élő mintegy másfél millió palesztin 30 százaléka lakik az ENSZ által létesített menekülttáborokban, őket az izraeli hadsereg űzte el otthonaikból, a zsidó állam alakulásakor. A Gázai övezet fölötti ellenőrzést az oslói szerződés elvileg a palesztinoknak juttatta.

A palesztinok közt élő 7000 zsidó telepes megvédése óriási pénzt és katonai potenciált emészt fel, ezért Saron miniszterelnök az év elején felvetette, hogy a Gázai övezetet ki kellene üríteni. Ha ugyanis nincsenek telepesek, az izraeli katonáknak nem kell bemenniük a palesztinok közé, elég, ha a határokat védik. A javaslat majdnem a jobboldali kormány teljes széteséséhez vezetett, ugyanis az ultrakonzervatív ortodox pártok nem hajlandók feladni semmilyen zsidók által lakott települést.

Az enyhülés jele, hogy Izrael tegnap újra megnyitotta a rafahi határátkelőt. A zsidó állam katonái két hete zárták le a határátkelőt biztonsági okokra hivatkozva. A határzár miatt több mint kétezer ember rekedt a senki földjén. A humanitárius válsággá dagadó határzár miatt az Egyesült Államok is arra sürgette Izraelt, hogy oldja föl a határzárat.

Kivonult az izraeli hadsereg az észak-gázai Bét Hanún városából is. A katonák akkor szállták meg a várost, amikor egy rakéta néhány hete megölt két izraelit a Gázai övezet határán fekvő Szderót városában. A hadsereg azért vonult be Bét Hanúnba, hogy kézre kerítse azokat a harcosokat, akik újabban rakétákkal lövik az övezet határán lévő zsidó településeket. Az akció sikertelenül zárult, az izraeli katonák egyetlen rakétás palesztint sem fogtak el, a rakétatámadások pedig napi jelleggel folytatódtak.

Abban, hogy a sikertelen akciók után nem erőlteti a további katonai jelenlétet a Gázai övezet palesztin területein, szerepe lehet annak, hogy a kerítésépítés és az új telepépítések miatt nemzetközileg elszigetelődött Saron nem akarja magára haragítani megmaradt szövetségeseit. Az Egyesült Államok roszszallását fejezte ki, amikor kiderült, hogy mire az izraeli parlament hosszas küzdelem után elfogadta Saron kivonulási tervét, újabb telepépítési tervet készített. A tervezetet két hónapja hagyta jóvá a miniszterelnök és Saul Mofaz védelmi miniszter, de csak néhány napja hozták nyilvánosságra. A gázai kivonulással párhuzamosan Saron 600 új otthon építését hagyta jóvá Ciszjordániában. Az USA ragaszkodik ahhoz, hogy Izrael tartsa be a békefolyamat „útitervében” foglaltakat, és ne építsen több telepet.

Saron hónapok óta alkudozott az ellenzékkel, hogy az azonnali kivonulás helyett többlépcsős rendszerben ürítsék ki a Gázai övezetet. Az elfogadott határozat értelmében a 7000 izraeli telepesnek 2005-ig kell elhagynia otthonait. A többlépcsős kivonulással egy időben az izraeli hadsereget is kivonnák az övezetből. Ugyanakkor továbbra is izraeli katonák őriznék az övezet határát és partvidékét.