Itt az iraki kurd régió önállóságának ideje

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

Irakban új helyzet állt elő a szunnita iszlám szélsőségesek offenzívájával, a politikai elitnek is „az új realitásokat” figyelembe véve kell cselekednie – jelentette ki John Kerry amerikai külügyminiszterrel folytatott tegnapi megbeszélésén az iraki kurdok vezetője, Maszúd Barzáni. Barzáni a CNN amerikai hírtelevíziónak előzőleg azt mondta: itt az ideje annak, hogy a kurdok saját kezükbe vegyék sorsukat. „Az elmúlt tíz évben minden lehetőt megtettünk, vállaltunk minden vesződséget, és amennyire csak lehet, rugalmasak voltunk, hogy felépítsünk egy új, demokratikus Irakot” – fogalmazott Barzáni. Szerinte azonban a folyamat nem volt annyira sikeres, mint ahogyan remélték, ezért – a jelenlegi iraki fejlemények, a szélsőségesek lázadásának fényében – eljött az ideje annak, hogy a kurdok megragadják a lehetőséget, és saját kezükbe vegyék jövőjük irányítását. Az interjú során Barzáni az iraki kormányfő, Núri al-Máliki lemondását sürgette. Szerinte a miniszterelnök figyelmen kívül hagyta az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) szélsőséges szunnita szervezet előretöréséről szóló figyelmeztetéseket. Irakban súlyos feszültséget okozott a hatalmon lévő síiták szunnitákkal szemben megkülönböztetőnek tartott politikája, és sokak szerint ez az egyik mozgatórugója az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) szélsőséges szunnita szervezet fegyveres offenzívájának, amely Bagdadot is fenyegeti.

Irán fokozta Irakkal közös határán a biztonsági óvintézkedéseket, tekintettel az ILIÁ nevű szélsőséges csoport offenzívájára. Abdolreza Rahmáni Fazli iráni belügyminiszter bejelentette, hogy megerősítették az iraki határszakasz felügyeletét és a határátkelők védelmét. A tárcavezető elmondta: az intézkedések célja annak megakadályozása, hogy a szomszédos országban dúló erőszak átterjedjen Irán területére. Vasárnap Jordánia is hasonló lépéseket tett biztonságának szavatolása céljából. Az ILIÁ szunnita harcosai a június 9-én indított hadjáratuk során jelentős területeket foglaltak el Észak-Irakban, és céljuk a síiták uralta kormány megdöntése. Irán a síiták védelmezőjének tekinti magát, és korábban már leszögezte, hogy megvédi a vallási felekezet Irakban található szent helyeit.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter az Irán és Szaúd-Arábia közötti közvetlen párbeszédet sürgette az iraki konfliktus rendezése érdekében. Az utóbbi két ország között azonban feszült a viszony: Teherán a sokat bírált síita iraki kormányfő, Núri al-Máliki legfontosabb szövetségese, míg a szunnita rijádi vezetés Szíriában a felkelők anyagi támogatásával és felfegyverzésével közvetve háborút vív a Bassár el-Aszad elnököt támogató síita Irán ellen. A kőolajban gazdag arab-félszigeti királyságnak éppen ezért többen azt vetik a szemére, hogy az ILIÁ legfontosabb támogatói közé tartozik.

Csapdában érzi magát és retteg az észak-iraki Bartala keresztény lakossága a Moszulhoz közeli várost irányító szunnita lázadók jelenlétének és a kormányerők távozásának következtében. A 30 ezer lakosú Bartala alig 20 km-re található az ország második legnagyobb városának számító Moszultól, amely felett elsőként vették át az irányítást a villámhadjáratot indító szunnita felkelők. A biztonsági erők tagjai a lázadók közeledtének hírére elmenekültek a városból, a helyi lakosok csak a mintegy 600 fős keresztény rendfenntartó erőhöz és a pesmergák néven ismert kurd milicistákhoz fordulhatnak védelemért. Ez a védelem azonban nevetségesnek tűnik a felfegyverzett és kiképzett lázadókkal szemben. Az egyik bartalai keresztény templomot védelmező Tahrír Munír a helyiek kétségbeesését öntötte szavakba: „Sokan azt kívánják, bárcsak el tudnák hagyni az országot, mert egyszerűen nem látják a jövőt. Volt egy diktátorunk, aztán egy szektás vezetőnk, most meg ezek a fegyveresek. Kétlem, hogy fényes jövő várna ránk Irakban.”