Irán állampolgárságot ad az iraki-iráni háborúban elesettek hozzátartozóinak

A többségében konzervatív képviselőkből álló iráni parlament - amely jelenlegi összetételében május végéig marad hivatalban - a törvénnyel feljogosította a kormányt arra, hogy adjon iráni állampolgárságot a háborúban elesett "külföldi mártírok asszonyainak, gyerekeinek és rokonainak". A kérvény benyújtása után legfeljebb egy éven belül honosítani kell őket.

    A jogszabályban nem szerepelnek számok arra vonatkozóan, hogy a háborúban hány olyan külföldi fegyveres esett el, aki az iráni hadsereg oldalán harcolt, de irakiak és afgánok ezrei csatlakoztak a nyolcéves háború idején az iráni kormányerőkhöz.
    A törvény vonatkozik azokra az afgán és pakisztáni önkéntesekre is, akik jelenleg a szíriai és az iraki hadsereg oldalán harcolnak a dzsihadista szervezetek, az Iszlám Állam és az al-Kaidához köthető an-Nuszra Front ellen. Az iráni média rendszeresen ad hírt az önkéntes afgánok és pakisztániak haláláról, az elesetteket ugyanis Iránban temetik el. A fegyveres konfliktusban iráni katonák is részt vesznek, de Teherán állítása szerint csak "tanácsadói" minőségben, hogy segítsék a két ország hadseregét a fegyveres lázadók elleni harcban.
    Az iráni belügyminisztérium adatai szerint Iránban mintegy hárommillió afgán él, de közülük csak egymilliónyian legálisan.