Hamis kiindulási alap

Budapest. A brüsszeli EU-bizottság agrártámogatási ajánlatának indoklásában nem a magyar valóságból indult ki – állítja a magyar agrárönkormányzat, amely Brüsszel indokait „hamisnak” mevezte.

Magyarország szempontjából hibás az EU érvrendszere, amellyel az agrártámogatási források számottevően lecsökkentett mértékét magyarázza. Az EU szerint egy magas közvetlen támogatás csatlakozó országokra történő kiterjesztése nem segítené a keleti mezőgazdaságok átalakulását, felzárkózását, mivel az összeg felélése várható. Ebből kiindulva Magyarországnak a potenciálisan járó 240-300 milliárd forintnyi közvetlen termelői támogatással szemben csupán 60 milliárdot akar fizetni – állítja Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara (MAK) főtitkára. A szakember ugyanakkor meglepő dolgot állít: a magyar mezőgazdaságra nem vonatkozhat az EU érvrendszere, mert a valós kép lényegesen kedvezőbb a véltnél. Mészáros szerint a legfontosabb négy agrárpotenciált mérő szám közül csupán egyben, a gazdaságok tőkeellátottságában erősebb az EU. Magyarországon viszont kevesebb ember és kevesebb gazdaság művel egységnyi földet, mint az unióban. Ezek a tényezők nem támasztják alá az uniós támogatások felélésének kockázatát, az életképes, hatékony termelést biztosító szerkezet kialakításához jobbak a feltételek, mint az unióban. Az viszont igaz, hogy Magyarországon közel 150 ezerre tehető azon termelők száma, akik kényszervállalkozóként önfenntartó gazdálkodást folytatnak törpebirtokaikon. Ezt a réteget is kezelni lehetne azonban éppen a Brüsszel által tavaly bevezetett szabályozás alapján. A MAK úgy véli, a csatlakozási tárgyalásokon éppen a kedvezőtlen EU-ajánlat hathat kedvezőtlenül a magyar agrárkörnyezetre. Emiatt szerinte Magyarországnak kezdeményeznie kell a földpiac megnyitásáról szóló egyezség felülvizsgálatát, sőt a munkaerő szabad áramlásáról szóló fejezetét is. (MH)