Hágában 111 évet kapott hat horvát

ÖSSZEFOGLALÓ

Jadranko Prlic, az 1991-ben egyoldalúan kikiáltott Herceg-Boszniai Horvát Köztársaság „kormányfője” és öt társa – köztük Slobodan Praljak nyugalmazott tábornok, a horvát védelmi minisztérium volt helyettes vezetője és Milivoj Petkovic volt vezérezredes – felelős a 1990-es évek elején boszniai muzulmánok ellen tömegesen elkövetett súlyos bűncselekményekért, emberölésért, kínzásért, nemi erőszakért.

Prlic 25 év börtönbüntetést kapott, Praljak és Petkovic 20-20 évet, a másik három vádlottat 20, 16 és 10 év szabadságvesztésre ítélték. A tábornokok 2004-ben önként adták fel magukat Hágában.

Az ítélet szerint a vádlottak terhére rótt bűncselekmények „nem néhány engedetlen katona véletlen tettei” voltak. Annak a tervnek a részeként követték el őket, hogy „végleg eltávolítják a muszlim lakosságot” Hercegovinából. E tervet ismerték a független Horvátországban, amelynek akkori elnöke, az azóta elhunyt Franjo Tudjman úgy gondolta, az etnikai tisztogatásra szükség van ahhoz, hogy Herceg-Bosznia száz százalékban horvát terület legyen, és később hozzácsatolják Horvátországhoz.

Az ítélet szerint a hat horvát felelős a török időkben épült híres mostari Öreghíd lerombolásáért is; az eset a boszniai háború pusztításának egyik jelképévé vált.

A legutóbbi, nagy vihart kavart hágai ítélet tavaly novemberben született: az ENSZ-törvényszék fellebbviteli tanácsa felmentette a vádak alól Ante Gotovina volt horvát tábornokot, akit másfél évvel korábban a horvátországi szerbekkel szemben elkövetett háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekmények miatt, első fokon 24 év szabadságvesztésre ítéltek. Gotovinát Horvátországban nemzeti hősnek tekintik. Az 58 éves extábornok – a francia Idegenlégió egykori katonája – volt az 1995. augusztusi, Vihar fedőnevű horvát hadművelet parancsnoka a szerbek lakta Krajina térségében. A felmentő ítéletet Szerbiában tüntetések sorozata kísérte. (MTI, ú)