Habsburgok is lehetnek elnökjelöltek Ausztriában

A tilalmat az Osztrák-Magyar Monarchia széthullása és az első Osztrák Köztársaság alapítása után vezették be, hogy ezzel is védjék a köztársaság fiatal intézményét a monarchia visszaállítására irányuló esetleges törekvések ellen.
A kizárás megszüntetését Ulrich Habsburg-Lothringen osztrák politikus kezdeményezte, azzal érvelve, hogy a rendelkezés idejétmúlt és jogsértő.
Az ellenzéki Zöldek soraiban politizáló Ulrich Habsburg-Lothringen indulni akart a tavalyi államfőválasztáson, ezért az alkotmánybíróságtól a rendelkezés hatályon kívül helyezését kérte. A testület azzal az indoklással utasította el a beadványt,  hogy a kérelem időben túl közel esik az elnökválasztáshoz.
Az elmúlt egy év alatt előbb a kisebbik kormánypárt, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP), majd később - fenntartásaik hangoztatása ellenére - a koalíciós partner Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) is a kezdeményezés mögé állt. A "Habsburg-paragrafus" felülvizsgálását szorgalmazta a tavaly újraválasztott, szociáldemokrata kötődésű köztársasági elnök is. Heinz Fischer hangsúlyozta, hogy már megszilárdult Ausztriában a köztársasági elv.
A parlament a postai úton való szavazás szabályainak módosításáról is határozott csütörtökön. Eltörölte a szavazólapok beérkezéséhez szabott nyolcnapos határidőt, a voksoknak így legkésőbb a választás napján meg kell érkezniük a választási hatósághoz.
A törvénymódosítást az ötből négy parlamenti párt megszavazta, az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kivételével. Az FPÖ azért nem támogatta a módosítást, mert teljes egészében elutasítja a levélben történő szavazást.
Ausztriában 2007 óta a választás napján lakóhelyüktől távol tartózkodók választhatnak a postai úton való szavazás és aközött, hogy egy másik választókörzetben adják le a szavazatukat. Levélben szavazhatnak az ágyhoz kötött betegek is. A módszert a bevezetése óta viták övezik. A bírálatok egyik központi eleme az volt, hogy a most megszüntetett nyolcnapos határidő mellett nem lehetett kizárni azt, hogy a választás napja után, az előzetes választási eredmények ismeretében is lehessen szavazni. Vannak emellett olyan vélemények is, hogy a postai szavazás nem felel meg a választójog közvetlen, személyes és befolyástól mentes gyakorlása elvének.