Forgatókönyvek szoros eredmény vagy döntetlen esetére

 

Vagy ha az sem, akkor idegtépő újraszámolással, pereskedéssel és egyéb olyan procedúrákkal kell számolni, amelyek akár a jövő év elejéig is elhalaszthatják a végső döntést arról, hogy a következő négy évben ki lesz a Fehér Ház lakója. Legkevesebb 18 államban törvény írja elő, hogy a szavazatokat automatikusan újra kell számlálni, ha a két jelölt között a különbség kevesebb lesz fél százalékpontnál. Ezek között van a verseny megnyerésének szempontjából kulcsfontosságú Ohio, Colorado és Florida is. Ez utóbbiban 2000-ben hetekig tartott, amíg újravizsgálták a leadott szavazatokat és végül mindössze 537 szavazat döntött arról, hogy az államban - s ezzel együtt az egész országban - az elnökválasztást George W. Bush texasi republikánus kormányzó nyerte meg Al Gore demokrata alelnökkel szemben. Az elhúzódó újraszámlálási vitának az amerikai Legfelsőbb Bíróság 5:4 arányban meghozott döntése vetett véget.    Szakértők több olyan forgatókönyvvel számolnak, amelynek bekövetkezte esetén 269:269 arányú erőegyensúly jöhet lére az 538 tagú elektori kollégiumban, amelynek összetétele nem az országosan leadott szavazatok, hanem az egyes államok választási eredményei alapján alakul ki. A lehetséges patthelyzet-szcenáriók egyike az, hogy Obama a hagyományosan demokrata államok megnyerése mellett Ohióban, New Hampshire-ben és Wisconsinban is győzni tud, ám a többi "billegő" - mindkét fél által meghódíthatónak tartott - államban veszít.    Ha az elektori testületben egyik jelölt sem éri el a Fehér Ház elnyeréséhez szükséges 270 szavazatot - Nat Silver, a The New York Times statisztikusa szerint ennek az esélye mindössze 0,5 százalék -, akkor az Egyesült Államok új elnökét az új szövetségi képviselőház fogja megválasztani a három legtöbb szavazatot kapott jelölt közül. (Obama és Romney mellett négy "futottak még"-jelölt szállt be a harcba.) Erről az amerikai alkotmány 12. kiegészítése rendelkezik.    Arra, hogy a képviselőház döntse el az Egyesült Államok elnökválasztásának végeredményét, eddig mindössze két alkalommal volt példa: 1800-ban, amikor a honatyák Thomas Jefferson mellett döntöttek Aaron Burr ellenében, és 1824-ben, amikor John Quincy Adam lett az elnök Andrew Jacksonnal és William Crawforddal szemben.    Mivel az először január 3-án összeülő törvényhozásban az előrejelzések szerint mintegy 28-29 mandátummal a republikánusok lesznek többségben, elektori szavazategyenlőség esetén Mitt Romney lesz az elnök. Az alelnök személyéről a szenátus dönt majd, amelyben az előzetes számítások szerint megmaradhat a demokrata többség, így fennáll az elméleti lehetősége annak, hogy az Egyesült Államoknak republikánus elnöke és Joe Biden személyében demokrata alelnöke legyen.    Az államok elektorai december 17-én gyűlnek majd össze a helyi fővárosokban, ahonnan Washingtonba küldik szavazataikat. Ezeket a kongresszus két házának együttes ülésén, január 7-én számlálják össze.    Ha az egyes államok elektori listái - ezek Maine és Nebraska kivételével mindenütt "a győztes párt mindent visz" alapon állnak össze - december 11-ig elkészülnek, akkor a kongresszus nagy valószínűséggel nem fogja őket megkérdőjelezni. Ha azonban túllépik ezt a határidőt, vagy ha a szövetségi honatyák bármi más alapon megkérdőjelezik az államok döntését, akkor elegendő, ha egyetlen képviselő és egyetlen szenátor kifogást emel, és a kongresszus mindkét házának külön-külön meg kell vizsgálnia az ügyet. Az elektorok vitatott döntése akkor kerül elutasításra, ha azt a szenátus és a képviselőház is megszavazza.    A 2000. évi floridai patthelyzet nyomán felmerült az amerikai alkotmány módosításának gondolata, a kétlépcsős választás megreformálása és a 18. században bevezetett elektori rendszer eltörlése. A kongresszus azonban végül nem vágott bele a hosszadalmas és bonyolult eljárásba, ehelyett a fő hangsúlyt a választások technikai oldalának fejlesztése kapta.    Abban sok szakértő egyetért, hogy az elektori rendszer nem tökéletes, de az elnökválasztást konkrétan megvalósító döntnökök verdiktje az eddigi 51 amerikai elnökválasztás közül 47 esetében egybeesett az országos többség akaratával. Ráadásul 1789 óta mindössze 11 alkalommal fordult elő, néha tévedésből, hogy az elektorok nem arra az elnökjelöltre adták le a szavazatukat, akire megígérték.    A választási rendszernek január 20-ig, vagyis az elnöki eskütételig mindenképpen meg kell megerősítenie azt a személyt, aki az elkövetkező négy évre az Egyesült Államok elnöke lesz.