Fogyatkoznak a magyarok a Kárpát-medencében

Budapest. A Kárpát-medence országaiban csökkent az utóbbi tíz évben a magyarok száma. Ez derül ki a legutóbbi népszámlálási adatokból, amelyeket néhol már ismertettek, néhol még nem, de a becslések egyértelműen negatív folyamatokat vetítenek előre. A csökkenés oka a negatív népszaporulat, a kivándorlás és az asszimiláció.

A tegnapi Népszabadságban közölt összeállítás szerint a szomszédos országok közül Romániában él a legtöbb magyar, de a márciusi népszámlálási adatok szerint számuk 190 ezerrel csökkent az utóbbi tíz évben. A romániai magyar közösség jelenleg 1,435 millió főt számlál, ami 1992-höz viszonyítva 11,7 százalékkal kevesebb. A hivatalos adatok szerint tíz éve 1,625 millió magyar élt az akkor még 22,7 (ma már csak 21,7) millió összlakosságú Romániában. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a romániai magyarság csökkenését átfogó gazdasági és szociális stratégiával, illetve intézkedésekkel lehetne megállítani.

Végleges adatokat nem ismertettek még a tavaly decemberi, ukrajnai népszámlálásról, a részleges eredményekből csupán az összlakosság számát lehet kibogozni. Eszerint Ukrajnában 2001 végén 48,416 millió ember élt, hárommillióval kevesebb, mint a szovjet érában (1989-ben) tartott népszámlálás idején. Ukrajnában akkor 164 ezer magyart vettek nyilvántartásba, közülük 155,7 ezret Kárpátalján. A tavalyi népszámláláskor rögzített nemzetiségi arányokról még nincs hivatalos információ. Vélemények szerint a magyarok száma az utóbbi 12 évben – elsősorban az elvándorlás miatt – jelentősen csökkent, bár mások azt állítják, hogy többen vannak, mint 1989-ben voltak.

Horvátországban már nem reménykedhetnek a magyarok abban, hogy legalább annyian lesznek, mint 1991-ben voltak, ugyanis a tavalyi népszámlálási adatokat idén közzétették. Ebből az derül ki, hogy számuk 22 ezerről 16,5 ezerre csökkent az 1991 és 2001 közötti időszakban. Ennek okát a délszláv térségben dúló háborúkkal magyarázzák, ami miatt sok horvátországi magyar vándorolt külföldre.

Szerbiában az idén tavasszal volt népszámlálás, de a nemzetiségi adatokat még nem ismertették, csak a köztársaság lakosainak számát. Eszerint Szerbiában összesen 7,47 millióan élnek, ezen belül a Vajdaságban mintegy kétmilliónyian. A Vajdaságban 1991-ben 339 ezer magyar élt; számuk az elmúlt 11 évben a legborúlátóbb becslések szerint – a háború elől történt menekülés és a katasztrofális népszaporulat miatt – akár 70 ezerrel is csökkenhetett. A hivatalos adatokat leghamarabb ősszel teszik közzé.

Szlovákiában 1991 és 2001 között csaknem 47 ezerrel csökkent a magyarok száma. 1991-ben még 567 296-an vallották magukat magyar nemzetiségűnek, viszont 2001-ig ez a szám 520 528-ra zsugorodott. Az országnak 11 éve 5,274 millió lakosa volt (ebből 4,519 millió szlovák nemzetiségű), tavaly már 5,379 millió, amelyből 4,614 millióan vallották magukat a többségi nemzethez tartozónak. Gyurgyík László szociológus szerint felgyorsult a szlovák–magyar nyelvhatáron és a szórványban élő magyarok asszimilációja. A magyar lakosság csökkenésének másik oka, hogy minden évben többen halnak meg, mint ahányan születnek. A fiatalok kivándorlása is egyre nagyobb méreteket ölt. (nsz)