Erdogan elnököt megállították a kurdok

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

Recep Tayyip Erdogan államfő volt pártja, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a szavazatok 41,5%-át gyűjtötte be, vagyis 261 mandátumot szerzett az 550 fős törvényhozásban. Ez azt jelenti, hogy az AKP elveszíti abszolút többségét, így el kell állnia az elnöki rendszer bevezetésére irányuló tervétől. Ennek megvalósításához kétharmados többségre lett volna szüksége, de már a voksok háromötödének birtokában is népszavazásra bocsáthatta volna az elnöki demokrácia ügyét. Először jutott be a parlamentbe a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP). A korábbi kurdbarát Béke és Demokrácia Párt (BDP) és néhány kisebb baloldali csoport 2012-es tömörüléséből létrejött formációnak – első kurd pártként – sikerült átlépnie a bejutáshoz szükséges 10%-os küszöböt. A párt közel 12%-ot és ezzel kb. 80 mandátumot szerzett. A választásokon második helyen a balközép Köztársasági Néppárt (CHP) végzett a voksok 25,2%-ával, ez az eredmény 129 képviselői helyre jogosítja fel, harmadikként a jobboldali Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) futott be a szavazatok 16,7%-ának megszerzésével, ami 84 mandátumot jelent számára. A részvételi arány rendkívül magas, 85,3%-os volt.

Megfigyelők szerint az eredmény vereséget jelent Erdogan számára, aki a választási hadjárat során élesen támadta a HDP-t, noha az alkotmány semlegességet követelt volna meg tőle. A kurdbarát párt ugyanakkor mindenekelőtt azzal kampányolt, hogy egyedül tömörülése képes megakadályozni Erdogan tervét az elnöki rendszer bevezetésére, ami – társelnöke, Selahattin Demirtas szerint – egyet jelentett volna a diktatúrával. A választási eredményre reagálva a kormánypárt egyik magas rangú képviselője felvetette egy kisebbségi kormányzás, továbbá egy előrehozott választás lehetőségét. A Köztársasági Néppárt egyik magas rangú vezetője szerint a választók egyértelműen elutasították az államfő hatalmának további kiterjesztésére irányuló terveket. „A szavazók egyértelműen nemet mondtak az elnöki rendszerre” – közölte Murat Karayalcin. Devlet Bahceli, a Nemzeti Cselekvés Pártjának elnöke azt hangoztatta, hogy az eredmények „a vég kezdetét” jelentik az AKP számára. A politikus leszögezte, hogy Erdogannak vagy az alkotmányos kereteken belül kell maradnia, vagy fontolóra kell vennie a lemondását. Erdogan tavaly augusztusi elnökké választása óta folyamatosan azon igyekezett, hogy az egyre vallásosabb és egyre kevésbé szabad Törökországában végleg bebetonozza a hatalmát. A „szultán” ehhez minél előbb módosítani akarta a török alkotmányt, és a francia modellre hivatkozva, szinte kizárólagos hatalmat adott volna saját magának.