ENSZ-főtitkár: a hidegháborúra emlékeztető helyzet alakult ki

New York/Washington/Moszkva. Az ENSZ főtitkára szerint olyan helyzet alakult ki a világpolitikában, amely nagymértékben emlékeztet a hidegháborúra, de jelentős különbségek is vannak.

António Guterres egy csütörtöki sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy „nagyon nyugtalanítják” a Szkripal-ügy nyomán elhatározott kiutasítások, amelyek miatt az ENSZ-ben szolgáló orosz diplomaták közül is távoznia kellett 12-nek. A hidegháborúra emlékeztető helyzetben azonban jelentős különbségek is vannak a múlthoz képest. Ezek közül azt említette elsőként, hogy akkoriban két világhatalom volt: az Egyesült Államok és a Szovjetunió, amelyek a világot ellenőrizték.

Független szereplők

Most azonban „a világpolitikának sok, viszonylag független szereplője van, és ezek fontos szerepet játszanak sok konfliktusban” – mondta. A főtitkár a különbségek közül kiemelte, hogy a hidegháború alatt megvoltak „a kapcsolattartás és az ellenőrzés eszközei, hogy el lehessen kerülni a feszültségek fokozódását, és biztosítani lehessen, hogy a dolgok ne kerülhessenek ki az ellenőrzés alól”. Ezeket a mechanizmusokat azóta felszámolták, mert az emberek azt gondolták, hogy véget ért a hidegháború, és nincs ok az aggodalomra – mondta. Ezeket az eszközöket újra létre kell hozni, hogy hatékony kommunikáció legyen a fő potenciális világhatalmak között – tette hozzá.

Minden tükörszerű lesz

Guterres még azelőtt adott nyilatkozatot a tudósítóknak, hogy Oroszország arányos válaszintézkedéseket – kiutasításokat – jelentett be. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtök este jelentette be, hogy Oroszország kiutasít 60 amerikai diplomatát, és bezáratja az Egyesült Államok szentpétervári konzulátusát is, emellett szimmetrikus intézkedésekkel válaszol minden más olyan országnak is, amely a Szkripal-ügy miatt orosz külügyi alkalmazottakat nyilvánított nem kívánatos személynek. „A többi országgal kapcsolatban is minden tükörszerű lesz abban a tekintetben, ami azoknak az embereknek a számát illeti, akiknek távozniuk kell majd az Oroszországi Föderációból a diplomáciai missziók kötelékéből” – tette hozzá. Az orosz külügyminisztérium tegnap már be is kérette 23 nyugati és nyugati orientációjú ország nagykövetét, hogy jegyzékben fejezze ki tiltakozását az orosz diplomaták kiutasítása ellen, és hasonló ellenintézkedéseket jelentsen be. A külügyminisztérium épületében megjelentek az ausztrál, az albán, a német, a dán, az ír, a spanyol, az olasz, a kanadai, a lett, a litván, a macedón, a moldovai, a holland, a norvég, a lengyel, a román, az ukrán, a finn, a francia, a horvát, a cseh, a svéd és az észt nagykövetség képviselői, túlnyomórészt nagykövetei. A tárcánál a nap folyamán megfordult a brit misszióvezető is, akivel közölték, hogy Nagy-Britanniának egy hónapon belül azonos szintre kell csökkentenie oroszországi diplomáciai képviseletei alkalmazottjainak létszámát azzal, ahány orosz külszolgálatos brit területen dolgozik.

Szergej Lavrov azt is közölte, hogy Oroszország ismételten a konzuli hozzáférés biztosítását igényelte az orosz állampolgárságú Julija Szkripalhoz. Az orosz diplomácia vezetője szerint az egykori kettős ügynök apjával együtt Angliában megmérgezett nő állapotának „gyors javulásáról” a brit hatóságok tájékoztatták „végre” Moszkvát.

Méreganyag a ház ajtaján

Szergej Szkripal állapota a csütörtöki tájékoztatás szerint továbbra is válságos, de stabil. A Scotland Yard szerint Szkripal és lánya az egykori ügynök Salisburyben lévő házában szenvedett mérgezést. A nyomozást végző szakértők ugyanis a méreganyagot a ház bejárati ajtaján mutatták ki eddig a legnagyobb koncentrációban, és ebből arra a következtetésre jutottak, hogy Szergej és Julija Szkripal a házban került először érintkezésbe az idegméreggel.

Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz–brit kettős ügynök és lánya, a hozzá Oroszországból vendégségbe érkezett Julija Szkripal március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel került az angliai Salisbury városának kórházába. London a merénylettel az oroszokat gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszonvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. Később egy sor EU- és NATO-tagállam, valamint más ország orosz diplomatákat utasított ki. A nyugati országok jelentős részben felsorakoztak Nagy-Britannia mögött, megtorlásul az idegméreggel elkövetett angliai merénylet miatt.

Nem lepődtek meg

Az amerikai külügyminisztérium „nem lepődött meg” diplomatái kiutasításán Oroszországból – közölte a tárca szóvivője újságírókkal. Heather Nauert leszögezte: az a tény, hogy Oroszország 60 amerikai diplomatát utasított ki, azt jelzi, hogy Moszkvát nem érdekli a diplomácia. Egyúttal közölte: Washington fenntartja magának a jogot, hogy további lépéseket tegyen.