Emlékművet kaptak a csehszlovák légiósok Oroszországban

A vörös és fehér márványból készített emlékműre - amelynek egyes részei vasúti kocsikra emlékeztetnek - kivésték azoknak a légiósoknak a nevét is, akik a korabeli cseljabinszki harcokban életüket veszítették, illetve eltűntek. A cseljabinszki vasútállomás mellett felállított emlékművön összesen 262 név szerepel. A vasútállomás melletti helyszín nem véletlen, mert 1914. május 14-én ott játszódott le a híres "cseljabinszki incidens", amelynek következtében a légiók fokozatosan ellenőrzésük alá vonták a várost, majd a transszibériai vasutat Irkutszk városától egészen a Volga folyóig.

A szervezőket is meglepte, hogy az emlékmű felavatásán a hivatalos cseh és orosz küldöttség mellett a helyi lakosok százai jelentek meg. Mindez annak ellenére történt, hogy a helyi orosz médiában számos bírálat és támadás érte az emlékműállítást, amely már több éve húzódik.

Szergej Kamikov, a Cseljabinszki tartomány kormányzó-helyettese viszont ünnepi beszédében arról szólt, hogy a cseh és szlovák légiósok még a cári hadsereg soraiban szolgálva Oroszországot védték a németek behatolása ellen, de önhibájukon kívül egyszer csak a gyilkos testvérharc, polgárháború közepette találták magukat, amiről nem tehetnek. A vörösök és a fehérek harcában a cári fehérek oldalára álltak.

Jirí Besser, cseh kulturális miniszter beszédében hangoztatta: a cseljabinszki emlékmű bizonyítéka annak, hogy a csehek, szlovákok és az oroszok fontos történelmi kérdésekben képesek a párbeszédre. "Megörvendeztetett, hogy az emlékmű felavatására több száz helyi lakos jött el, akik mindezt megértették. Természetes, hogy a demokratikus társadalomban mindig akadnak elégedetlenkedők is" - jegyezte meg a cseh kultuszminiszter.

A szibériai szteppéken mintegy 3500-4000 cseh, illetve szlovák légiós nyugszik, sokszor jeltelen sírokban. A rendszerváltás után a szovjet bolsevikok ellen harcoló csehszlovák légiósoknak Jekatyerinburgban és Nyizsnij Tagilében emeltek már emlékművet.

Az I. világháború kitörése után az Oroszországban élő csehek kérvényt nyújtottak be I. Miklós cárhoz, hogy katonai egységet állítsanak fel az Osztrák–Magyar Monarchia elleni harchoz. Ehhez a maghoz csatlakoztak később az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregéből dezertáló cseh és szlovák nemzetiségű katonák és hadifoglyok. A háború második felében a légióknak több mint 60 ezer katonájuk volt. A breszt-litovszki béke után a légiósok megpróbáltak Nyugatra, Franciaországba eljutni, de belekeveredtek az orosz polgárháborúba.

A cseljabinszki incidens néven ismertté vált esemény azzal kezdődött, hogy a légiósok megállítottak egy magyar és német hadifoglyokat szállító vonatot a helyi vasútállomáson. Vitába keveredtek a hadifoglyokkal, s egy magyar katonát megöltek. Erre a helyi bolsevik kormányzat letartóztatott néhány csehet. Válaszul a csehek elfoglalták az egész várost, s a fehérek kezébe adták.