Ellenszavazat nélkül tagságunk mellett

Az amerikai törvényhozás alsóházának, a képviselőháznak nem kell szavaznia az ügyben. A hét országot a NATO tavaly novemberi prágai csúcsértekezletén hívták meg hivatalosan az észak-atlanti szövetségbe. Belépésükkel 200 ezer fővel nő a NATO haderejének létszáma.

A NATO és az Európai Unió a következő időszakban tovább erősíti katonai együttműködését, elsősorban a balkáni békefenntartásban és a katonai képességek fejlesztésében – erről számoltak be a NATO állandó tanácsa és az EU politikai és biztonsági bizottsága e havi találkozója után a résztvevők Brüszszelben. Első témaként meghallgatták Branko Crvenkovszki macedón miniszterelnök tájékoztatóját a balkáni ország helyzetéről, ahol néhány hete az EU átvette a nemzetközi békefenntartó erők vezetését. A Concordia művelet egyelőre sikeresen megy, az EU zökkenőmentesen folytatja a párszáz főnyi nemzetközi haderő irányítását. A sajtónak az ülés után nyilatkozó Lord Robertson NATO főtitkár hangoztatta, hogy a Concordia megkezdésével, az EU első önállóan vezetett katonai műveletével új dimenzió nyílt a két szervezet együttműködésében is. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, szóvivője beszámolója szerint, aggodalommal vetette fel, hogy eközben erős hangok szólaltak meg az ohridi megállapodás végrehajtásának leállításáért. A legutóbbi választásokon vereséget szenvedett Ljubcso Georgievszki volt miniszterelnök pártja egy albán kisebbségi párttal együtt még a kis ország felosztását is felvetette. Az EU macedóniai képviselője erélyes nyilatkozatban visszautasította a felelőtlen megnyilatkozásokat. Crvenkovszki ezzel kapcsolatban bűnöző elemekről, politikai banditizmusról beszélt, de biztosította a két szervezet nagyköveteit, hogy kormánya nem enged sem az erőszaknak, sem az uszításnak. Az EU bizottsága nevében az elnöklő görög Trifon Paraszkevopulosz nagykövet közölte a miniszterelnökkel, hogy az EU sajnálatosnak tartja a felelőtlen nyilatkozatokat Macedóniában és feltétlenül elvárja az ohridi megállapodás végrehajtását.

Solana szóvivője beszámolt arról, hogy a két szervezet közösen kidolgozott jelentést készül terjeszteni a NATO közelgő madridi külügyminiszteri értekezlete elé a balkáni helyzetről. Ez a jelentés átfogóan értékeli majd a NATO vezette nemzetközi békefenntartó erők műveletei nyomán Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban és Macedóniában kialakult helyzetet, kitér Szerbia-Montenegró és Albánia életének alakulására is, és megvizsgálja, milyen munkamegosztásban dolgozhat tovább a két szervezet a térség országainak demokratizálásán, az euroatlanti rendszer felé való közelítésén.

Megvitatták a katonai képességek fejlesztésének kérdéseit. Megállapították: a két szervezet egyidejűleg dolgozik a hiányosságok felszámolásán, s ezek egymást erősítő folyamatok, mert ami jó a NATO-nak, az jó az EU katonai erőinek is, hiszen nagyrészt ugyanazokról az országokról van szó a két szervezetben. Május 19-én az EU védelmi miniszterei tanácsülést tartanak Brüsszelben, s ezen részt vesz Robertson NATO főtitkár is.