Egyértelmű parancsra várnak az ukrán katonák

Julia Minder, a népszerű portál vezérigazgatója és egyben a tulajdonosi cég, az Afisa-Rambler-SUP vezérigazgató-helyettese volt.  Azt nyilatkozta, hogy a cég részvényese hozta meg a döntést a menesztéséről. Minder, aki alapítása, 1999 óta dolgozott a hírportálnál, előző nap azt mondta, hogy sokkhatásként érte kollégája, Galina Timcsenko főszerkesztő leváltása.     A lenta.ru 39 felmondott munkatársa között van 32 újságíró, és mind az öt fotószerkesztő. A politikai elemzők, és a különtudósítók is úgy döntöttek, hogy elhagyják a hírportált.    A többségnek március 24-ig még el kell látnia a feladatát, de a maradók sem akarnak az új vezetéssel együtt dolgozni. A tulajdonos Alekszej Goreszlavszkijt, a Vzgljad.ru nevű Kreml-barát hírportál korábbi vezetőjét nevezték ki új főszerkesztőnek.    A lenta.ru-nál összesen 84 munkatárs dolgozott, 55-en újságírók és szerkesztők. A szerkesztőség 69 munkatársa szerdán azonnal a lenta.ru portálján elhelyezett nyilatkozatban tiltakozott a főszerkesztő menesztése ellen, azt nyílt politikai nyomásgyakorlásnak nevezve.      Alekszandr Mamut, a portál anyacége, az Afisa-Rambler-SUP vezetője nem indokolta Galina Timcsenkó menesztését és azt sem tudni, miért szabadult meg a vezérigazgatójától.     A feltételezések szerint Timcsenkónak amiatt kellett távoznia a főszerkesztői székből, hogy a lenta.ru az ukrán Jobboldali Szektor kijevi vezetőjével készített interjút, és abban egy utalást is közölt a radikális szervezet Oroszországban büntetőeljárás alatt álló vezetőjének, Dmitro Jarosnak a nyilatkozatára. Jaros őrizetbe vételét szerdán rendelte el egy moszkvai kerületi bíróság.      A Rosszija 24 állami hírtelevízió jelentése szerint az orosz állami kommunikációs és távközlési felügyelet a Jobboldali Szektor vezetőivel közölt anyag, illetve az arra való utalás okán "szélsőséges anyagok terjesztése miatt" figyelmeztette a lenta.ru-t. EBESZ-elnök: Oroszország támogat egy krími EBESZ-missziótOroszország immár támogatja, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelő missziót menesszen Ukrajnába, ideértve a Krím félszigetet is - közölte csütörtökön Thomas Gräminger, a nemzetközi szervezet elnökségét betöltő Svájc EBESZ-nagykövete, "nagy lehetséges előrelépésnek" nevezve a fejleményt. "Az Orosz Föderáció támogatta egy különleges megfigyelő misszió gyors felállítását és Ukrajnába küldését" - mondta Gräminger újságíróknak Bécsben, az EBESZ állandó tanácsának ülését követően. Közlése szerint Moszkva az ülés során jelentette be, hogy támogatná az ötletet, de arról még nem tudott nyilatkozni, hogy a misszió felállítására pontosan mikor kerülhet sor. Kerry: nagyon komoly lépéssorozatot válthat ki a krími referendumAz Egyesült Államok és az Európai Unió nagyon komoly lépések sorozatával fog válaszolni Oroszországnak, ha az Ukrajnához tartozó Krímben megtartják a félsziget elszakadásáról szóló népszavazást - jelentette ki csütörtökön John Kerry amerikai külügyminiszter. "Lesz egy válasz magára a referendumra is. Továbbá, ha nem lesz jele (az orosz kompromisszumkészségnek), hétfőn nagyon komoly lépések sorozata indul majd Európában és itt is" - mondta Kerry szenátusi meghallgatásán. Az amerikai diplomácia vezetője ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy ezeket, a szankciókat is magukban foglaló ellenlépéseket diplomáciai tárgyalások útján el lehet majd kerülni.    Kerry csütörtökön ismét telefonon egyeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, akivel abban állapodott meg, hogy pénteken Londonban folytatják a párbeszédet az ukrajnai helyzetről.    Az Európai Parlament ezzel párhuzamosan egy határozatában agressziónak és a nemzetközi joggal ellentétesnek minősítette a krími orosz inváziót, valamint törvénytelennek nevezte a vasárnap tartandó népszavazást. Az EP figyelmeztetett, hogy Oroszország lépései fenyegetik az Európai Unió biztonságát, és arra szólította fel Moszkvát, hogy azonnal vonja ki csapatait Ukrajnából.    Az orosz gazdasági miniszterhelyettes ugyanakkor azt mondta, hogy Moszkva az esetleges amerikai és EU-s szankciókkal arányos ellenintézkedéseket hozhat azok bevezetése esetén. "Készen állunk minden eshetőségre. Viszonzunk minden lépést" - jelentette ki Alekszej Lihacsov.    Hozzátette: minisztériuma reméli, hogy az Egyesült Államok és az EU szankciói politikaiak, nem pedig gazdaságiak lesznek. "Szeretném remélni, hogy ha az Európai Unió szankciókat is léptet érvénybe, azok nem fogják korlátozni az üzleti együttműködést" - mondta.    Angela Merkel német kancellár ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy Moszkva saját magának árt, ha nem változtat politikáján. Merkel a német törvényhozás alsóházában mondott beszédében hangsúlyozta: az orosz vezetés visszatért a 19. és a 20. század hatalmi politikájához, amivel veszélyezteti a nemzetközi stabilitást. Ezért egységesen és határozottan fel kell lépni Oroszország ellen, a fegyveres erő alkalmazása azonban szóba sem jöhet - jelentette ki a német kancellár.    Moszkva ezzel párhuzamosan hat Szu-27-es vadászgépet és három katonai teherszállító repülőgépet telepített a mind Ukrajnával, mind Oroszországgal határos Fehéroroszország területére, válaszul arra, hogy amerikai vadászrepülőket küldtek Lengyelországba és a Baltikumba.    Az ukrán parlament eközben azt kérte az ENSZ-től, hogy az haladéktalanul foglalkozzon a Krímben kialakult helyzettel, ahol Oroszország durván megsérti a nemzetközi jog alapvető, az ENSZ Alapokmánya által rögzített elveit. A törvényhozás által elfogadott határozat azzal indokolja a kérést, hogy az ukrán hatóságok és a hadsereg visszafogottsága, illetve a békés rendezésre irányuló erőfeszítések ellenére a Krímben gyorsan romlik a helyzet az orosz fegyveres erők és a Fekete-tengeri Hadiflotta fellépése miatt.     "Gyakorlatilag Ukrajna elleni nem provokált agresszióról és a szuverén ország területének annektálására irányuló kísérletről van szó Oroszország részéréről" - áll a parlament állásfoglalásában.    A kijevi törvényhozás a nap folyamán egy Ukrán Nemzeti Gárda nevű fegyveres alakulat létrehozásáról szóló törvényt is elfogadott. A 60 ezer fős gárdát a belügyminisztériumnak alárendelt egységekből hozzák létre, és az lesz a feladata, hogy megvédje az országot és a polgárokat a bűnözőktől, a külső és belső agressziótól.    A szakadár krími hatóságok ezalatt nem kívánatos személyekké nyilvánították Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnököt, illetve Vlagyimir Klicsko és Oleh Tyahnibok kijevi pártvezetőket, továbbá a "banderista (a nacionalista Sztyepan Bandera nevével fémjelzett) ideológia minden hordózóját". Az ezt tartalmazó parlamenti nyilatkozat azt is kimondta, hogy "a fenyegetések és provokáció ellenére" a Krímben megtartják a március 16-i népszavazást.     A Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság csütörtöki közlése szerint a magyar határ menti területről a napokban egy szerződéses katonákból felállított zászlóaljat indítanak útnak Ukrajna keleti határához. A kárpátaljai megyei tanács ezzel párhuzamosan kétmillió hrivnyát (közel 50 millió forintot) szavazott meg csütörtökön a Krím félszigeten szolgálatot teljesítő katonák családtagjainak kárpátaljai szállodákban és szanatóriumokban történő elhelyezésére, élelmezésére és útiköltségük fedezésére.    Medvigy István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) Kárpátalja megyei önkormányzati képviselője csütörtökön az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseinek közös méltatására szólította fel az ottani magyar lakosságot, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi ukrajnai belpolitikai helyzetben különösen fontos az összefogás.     A képviselő kifejtette: tekintettel arra, hogy a napokban az ukrán kormányban részt vevő nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt (UMDP) betiltását indítványozta, és hétfőn ismeretlen elkövetők felgyújtották a vereckei honfoglalási emlékművet, a nemzeti ünnepen a magyaroknak határozottan ki kell állniuk, erőt kell mutatniuk, s békés demonstrációjukkal jó példát kell adniuk abból, miként kell európai módon ünnepelni.    A Jobboldali Szektor nevű szélsőjobboldali nacionalista szervezet kárpátaljai vezetője, Olekszandr Szacsko csütörtökön elítélte a vereckei emlékmű felgyújtását, amit a kárpátaljai és ukrajnai helyzet destabilizálására irányuló kísérletként értékelt. Hacker-támadás érte az orosz Egyes csatorna weboldalátTöbb hacker-támadás érte az orosz állami televízió Egyes Csatornájának (Pervij Kanal) hivatalos honlapját csütörtökön - közölte a csatorna, azt állítva, hogy az első behatolást bizonyosan Ukrajna területéről követték el. A támadás összefüggésben lehet a Viktor Janukovics ukrán elnök februári megbuktatása után kialakult orosz-ukrán konfliktussal, miután az orosz állami média azóta propaganda hadjáratot folytat az új kijevi vezetés ellen. Ukrán médiakonszernek vezetői március 3-án nyílt levélben kérték az orosz tévéállomások vezetőit, hogy tudósítsanak objektíven az ukrajnai eseményekről.    A Pervij Kanal orosz szórakoztató csatorna sajtószolgálata a délutáni, második támadás után arról tájékoztatott, hogy weboldaluk (1tv.ru) működését helyreállították, az oldal azonban moszkvai idő szerint este 8 órakor továbbra is elérhetetlen volt.    A nap folyamán hasonló, túlterheléses támadás (DDoS) bénította meg - a hivatalos közlés szerint mintegy félórára - az Orosz Állami Rádió- és Televíziós Társaság (VGTRK) több más internetes felületét is.    Közleményében a Parvij Kanal azt írja, hogy a támadás elkövetője az Anonymous Caucasus hacker-csoport lehetett. A csoport Twitter-blogján ugyanis megjelent egy olyan bejegyzés, hogy a tévé honlapját sikerült működésképtelenné tenni.    Ugyanez a kaukázusi csoport dicsekedett el korábban a szíriai kormány és a Lifenews.ru weboldal elleni támadásokkal. Ez utóbbi szolgáltatásait február 20-án tették elérhetetlenné. Egyértelmű parancsokat követel Kijevtől a szevasztopoli repülőtéren körbezárt ukrán csapatEgyértelmű, hivatalos parancsokat követelt a további cselekvésre Jurij Mamcsur ezredes, a Krím félszigeten lévő szevasztopoli Belbek légikikötőben körbezárt ukrán helyőrség parancsnoka csütörtökön a kijevi védelmi minisztériumtól és az ukrán fegyveres erők főparancsnokságától. A katonatiszt videoüzenetében kifejtette: jelenleg csak szóbeli utasításuk van arra, hogy tartsák a helyőrségüket és ne használjanak fegyvert. Közölte, ha mihamarabb nem kapnak hivatalos parancsot, akkor az ukrán fegyveres erők alapszabályzata alapján fognak cselekedni, ami alapján tüzet is nyithatnak.     Megjegyezte, hogy az orosz katonák részéről a blokád alá vont ukrán egységekhez intézett ultimátumok hangvétele "egyre keményebb".     "A fegyveres összetűzések elkerülése érdekében kérem Önöket, hogy a lehető legrövidebb időn belül hozzanak megalapozott döntést a katonai egységek parancsnokainak további cselekvéséről abban az esetben, ha a legénység tagjainak, illetve azok hozzátartozóinak élete veszélybe kerül" - fogalmazott a parancsnok. Hangsúlyozta, hogy a döntést pontos utasítás formájában juttassák el a Krími Autonóm Köztársaságban állomásozó összes ukrán egységnek. Ennek hiányában ugyanis kénytelenek lesznek "akár tüzet is nyitni" támadóikra.     "Tisztában vagyunk azzal, hogy sokáig nem tudunk ellenállni a létszámban, felszereltségen és képzetségben fölényben lévő orosz csapatoknak. Ennek ellenére készek vagyunk a végsőkig kitartani, és teljesíteni kötelességünket" - szögezte le Mamcsur ezredes.      A védelmi minisztérium sajtóosztálya utóbb azt közölte, hogy Mamcsur videoüzenete valójában az ukrán egységeket a Krímben blokád alatt tartó orosz katonáknak szánt figyelmeztetés. Ezt állítólag az ezredes maga is megerősítette Ihor Tenjuh ügyvivő védelmi miniszternek. Tenjuh szavai szerint a védelmi tárca állandó kapcsolatban van a krími ukrán egységekkel és azok parancsnokaival. Az ott állomásozó ukrán katonák megerősítették neki, hogy teljesítik a rájuk bízott feladatokat, és hűek maradnak esküjükhöz.      Közben az ukrán határőrszolgálat sajtóosztálya csütörtökön arról tájékoztatott, hogy az egyik repülőgépükre határellenőrzés közben az orosz oldalról páncélozott harcjárműről tüzet nyitottak a krími Armjanszk településnél. A közlemény szerint az utóbbi időben ez már a második hasonló eset, hogy a fegyvertelen határőrgépekre tüzet nyitnak. Március 8-án ugyanebben a körzetben lőttek rá automata fegyverrel az ukrán határőrség egy gépére.     Jól értesült forrás szerint a Krím délkeleti részén lévő Feodoszijában ismeretlenek megszállták az ország egyik legjelentősebb kőolajtermékeket szállító vállalatának átrakodó bázisát. A támadók úgy mutatkoztak be, mint a magát krími miniszterelnöknek kikiáltó, oroszbarát Szerhij Akszjonov képviselői. A bázis igazgatóját leváltották, helyére saját emberüket nevezték ki. Londoni elemzők: súlyosan megszenvedheti az orosz gazdaság a válságotAz orosz gazdaság az egyre gyorsabb tőkemenekítés és a szankciók miatt a korábban várt ütemnek valószínűleg csak a harmadával növekszik az idén, sőt mély recesszió sem kizárt, ha a nyugati tartalékok "célirányos" felszabadításával esni kezdenek az olajárak - jósolták csütörtöki helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők. A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének közgazdászai közölték: becsléseik szerint az idén eddig nettó 45-50 milliárd dollár tőke távozhatott az orosz gazdaságból; ez meghaladja az első negyedévi nominális hazai össztermék (GDP) 10 százalékát.    A GS elemzői hangsúlyozzák, hogy az idei eddigi tőkekivonás általuk becsült nettó értéke 60 százalékkal több a tavalyi első negyedévben mért tőkekiáramlásnál, "pedig az sem volt kevés".    A ház 3 százalékról 1 százalékra rontotta az orosz gazdaság idei növekedési ütemére adott előrejelzését, azzal a véleményével indokolva a felülvizsgálatot, hogy a gyorsuló tőkekivonás miatt már az idei első negyedévben is valószínűleg jóval elmarad a nemzetgazdasági szintű beruházási érték a korábban várttól.    A Goldman Sachs londoni elemzői közölték: számítási modelljük azt mutatja, hogy az első negyedév egészére 60 milliárd dollárnyi nettó tőkekivonást feltételezve hatalmas mértékben, csaknem 20 százalékkal zuhanhat éves összevetésben a tőkefelhalmozás az orosz gazdaságban.    Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének vezető közgazdásza csütörtöki elemzésében annak a véleményének adott hangot, hogy Oroszországnak az olajárak lenyomásával lehet "igazán nagy ütést bevinni". Úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok máris fokozza az erre irányuló nyomást, tekintettel arra, hogy a héten - hosszú évek óta először - saját stratégiai tartalékaiból bocsátott olajat a piacra.    A Standard Bank elemzője a potenciális hatás illusztrálására kimutatta, hogy tizenkét évvel ezelőtt 22 dolláros hordónkénti világpiaci olajárra volt szükség az orosz szövetségi költségvetés egyensúlyban tartásához, ma viszont ez az árküszöb közelebb van a 110 dollárhoz.    Timothy Ash szerint ha ebben a helyzetben a nyersolaj hordónkénti árfolyama 80 dollárra, vagy ez alá zuhan, az mély recesszióba sodorná az orosz gazdaságot, az orosz államháztartási és folyómérleg-egyenleg jelentős deficitbe fordulna, és még tovább gyorsulna a tőkemenekítés, ami markánsan apasztaná a devizatartalékot és erőteljes nyomást gyakorolna a rubelre.    Vlagyimir Putyin orosz elnök sikerei az elmúlt 13-14 évben mindenekelőtt a magas olaj- és nyersanyagárakkal voltak összefüggésben; Putyin ebben a tekintetben szerencsés volt - hangsúlyozza a Standard Bank vezető szakértője.    Neil Shearing, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza csütörtöki helyzetértékelésében a nyugati szankciók közvetett, illetve potenciális belpolitikai hatásait emelte ki.    Shearing szerint az orosz államháztartás és a magánszektor együttes külső finanszírozási igénye a következő egy évben 150 milliárd dollár, amit könnyedén fedezne a 490 milliárd dolláros devizatartalék. Keményebb nyugati szankciók esetén azonban az orosz kormánynak e tartalékból esetleg a nemzetközi tőkepiacokról kizárt orosz bankoknak és vállalatoknak is pénzügyi segélyt kellene nyújtania.    Az orosz gazdaság mindazonáltal a szankciók közvetett hatásait szenvedné meg leginkább. A befektetői bizalom máris ingatag, a tőkemenekítés hetek óta gyorsul, gyengítve a rubelt, ami kamatemelésre kényszerítette az orosz jegybankot. Ezeket a feszültségeket tovább erősítheti a szankciókhoz fűződő puszta piaci félelem, még nagyobb nyomást gyakorolva az orosz gazdaságra, amely már az ukrajnai válság eszkalációja előtt is bajban volt - hangsúlyozta a Capital Economics vezető londoni elemzője.    Shearing szerint mindemellett politikai vonulata is van az esetleges szankcióknak. "Nem jelentéktelen" ugyanis annak a lehetősége, hogy az orosz kormány vezető tisztviselői ellen foganatosítandó beutazási tilalmak és külföldön tárolt vagyonuk befagyasztása megbontja Putyin közvetlen bizalmasainak eddig szorosra zárt körét, és ezzel végső soron politikai instabilitáshoz vezethet Oroszországban.