Egy kísérlet járja be Európát – a bővítés kísérlete

Nemcsak azért nevezhetjük nyugodtan az évszázad legfontosabb eseményének a holnapi csatlakozást, mert még csak negyedik éve koptatjuk a XXI. századot, hanem mert fokozatosan megváltozik mindennapi életünk.

Ezek a változások persze nem következnek be egyik napról a másikra, a Nap holnap reggel is keleten kel fel, a bedöglött lift sem kezd el működni, és a fizetésünket sem emelik duplájára. Az országhatáron azonban nem halljuk többé a kérdést: „Van valami elvámolnivalója?” Az elromlott tévékészüléket és a levált talpú cipőt a megvásárlástól számított két éven belül reklamálhatjuk, abban is biztosabbak lehetünk, hogy az üzemi étkezdében nem kapunk ételmérgezést, a mezőgazdasági termelők pedig most először kapnak alanyi jogon támogatást.

A 25 tagú Európai Unió tagállamaként Szlovákia könnyebben érvényesítheti érdekeit a nemzetközi politikai színtéren, hiszen közvetlenül részt vesz az Európa és a világ fejlődését befolyásoló döntések meghozatalában. Az ország tehát a döntéshozatal részese lesz, nem csak a tőle függetlenül meghozott határozatok elszenvedője.

Úgy tűnik azonban, ebben a pillanatban nemhogy Pozsony, de Brüsszel sem tudja, hogy működik majd 25 tagállammal az Európai Unió. ĺgy tehát lényegében egy nagyszabású kísérletről van szó. Egy ideig minden bizonnyal bolyongunk majd az unió adminisztratív útvesztőiben, hiszen hihetetlenül bürokratikus monstrumról van szó. A csatlakozás nem jelenti a tagállamok közti különbségek eltűnését sem a gazdaság, sem a társadalom jellegzetességei szempontjából. Elsősorban az ország gazdasági teljesítményén múlik, mikor élünk majd jobban az uniós tagállam Szlovákiában. Az euró bevezetésére is várnunk kell még 4-5 évig. Gazdasági elemzők szerint egyébként minél később lesz hivatalos fizetőeszköz Szlovákiában a közös európai pénznem, annál jobb az ország gazdaságának. Néhány hónappal ezelőtt még úgy tűnt, május elsejétől mindenféle engedélyek és megkötések nélkül dolgozhatunk az EU országaiban, az egyes tagállamok azonban megijedtek a keleti munkaerő tömeges beáramlásától, így bevezették – az egyébként jogukban álló – átmeneti korlátozásokat. A legengedékenyebbnek paradox módon az a Nagy-Britannia bizonyult, amelyiknek a szlovákiai romák tömeges kivándorlása után a legtöbb oka lehetett volt óvatosnak lennie. Németország és Ausztria viszont, ahová a felmérések szerint a legtöbb szlovákiai vendégmunkás készült, évekig engedélyhez köti a munkavállalást. ĺgy nem csak a hazai emberek alacsony mobilitása miatt nem kell tartanunk az agyelszívástól. Az új tanévben már ugyanolyan feltételek mellett felvételizhetünk valamennyi uniós tagállam iskoláiba, mint az adott ország diákjai. Ahol van tandíj, ott nekünk is fizetnünk kell, ahol nincs, ott mi is ingyen tanulhatunk. Feltéve, hogy jól beszéljük az adott oktatási intézményben használt nyelvet. De ezt a spanyoloktól is elvárják Madridban...

Az előnyöket és a hátrányokat sokáig sorolhatnánk, bár ez utóbbi kifejezést az illetékes politikusok nem szeretik, ők inkább kockázatokról beszélnek.

De hát minden kísérletnek megvannak a maga kockázatai.