Dúl a kisebbségi sajtóháború

Nehéz hetek várnak a szerbiai magyar kisebbség egyetlen napilapjára, a Magyar Szóra, mely egyes vélemények szerint már hosszú évek óta küzd a politikai nyomással, eredménytelenül. A vajdasági magyar kulturális autonómiát gyakorló Magyar Nemzeti Tanács (MNT) – melyet gyakorlatilag a legerősebb magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) irányít – a napokban egy több évtizedes jogkört vont meg a napilap szerkesztőségétől: a jövőben már nem kéri ki az újságírók véleményét az új főszerkesztő megválasz-tásakor. Ezt jogában áll megtenni, mivel a lap alapítói jogait gyakorolja.

A lapnál azonban hagyománya van annak, hogy a szerkesztőség véleményt mond a főszerkesztő személyéről. Ez már a kommunista érában is működött, később finomodott, a 2000-es évektől pedig már pályázatot írtak ki, és a szerkesztőség titkos szavazás útján dönthette el, kit támogat. A formális és valós döntés joga ugyan az alapító kezében volt, mely nem volt köteles figyelembe venni a lap munkatársainak döntését, ám a szerkesztőség véleményének olyan súlya volt, hogy mindeddig egyetlen alkalommal sem bírálta felül az újságírókat az alapítói jogokkal rendelkező MNT.

Ez azonban a több mint hét évtizede működő Magyar Szónál már másként lesz. Az MNT ezt a szimbolikus demokratikus mechanizmust megváltoztatta az új szerbiai sajtótörvényre, valamint arra hivatkozva, hogy sehol máshol sincs olyan, hogy a lap választja meg főszerkesztőjét. A szerkesztőség képviselője továbbra is ott lesz az igazgatóbizottságban, ám ennek kilenc tagjából hatot az MNT jelöl, így sok esélye nincs keresztülvinni a szerkesztőség akaratát.

„A szerkesztőségi véleménynyilvánításnak azért volt nagy jelentősége, mert ellensúlyozni tudta azt a negatív helyzetet, hogy egy politikai testület a lap alapítója, vagyis ily módon legalább elméleti esélye volt annak, hogy a pártbefolyás ne legyen olyan jelentős mértékű. Most elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor a politikum már meg sem akarja kockáztatni, hogy esetleg egy neki nem tetsző, de a szerkesztőség által támogatott főszerkesztőjelöltet kelljen kineveznie” – mondta lapunknak Press-burger Csaba, a Magyar Szó korábbi főszerkesztője, akit 2011-ben való-színűleg azért válthattak le, mert nem szolgálta ki a politikum érdekeit. Helyette Varjú Márta vette át a stafétát, és ekkor kezdődött a lap hanyatlása.

Az MNT szerint ugyanakkor nincs szó politikai nyomásról, csak a jogszabályi keretekhez szabták a lap működését, a főszerkesztő kinevezésébe pedig más lapoknál sem szólhat bele a szerkesztőség.

A Magyar Szó a jelenlegi főszerkesztő, Varjú Márta irányítása alatt a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) pártközlönye lett – állítja Pressburger Csaba korábbi főszerkesztő, aki nincs egyedül véleményével. A lap több újságírója már évek óta tartó harcot folytat a politikai befolyás ellen. Nemrégiben levélben fordultak az európai kisebbségi lapokat tömörítő szervezethez, a MIDAS-hoz is, melyben úgy fogalmaznak, Pressburger leváltásával és Varjú kinevezése óta nincs helye a hasábokon a VMSZ, vagy bármi, a párthoz kötődő dolog kritikájának.

A tiltakozó újságírók szerint a VMSZ-nek még csak nem is kell nagyon beavatkoznia a szerkesztőség munkájába, megteszi ezt a párt helyett a „szervilis főszerkesztő”. „A 2014-es választási kampány során a lap kizárólag a VMSZ által szervezett rendezvényekről tájékoztatott, míg más magyar jelölteknek még csak esélyük sem volt megmutatni magukat” – írják.

Elindultak a leváltások

A lap munkatársainak leveléből kitűnik, a főszerkesztő gyorsan és hatékonyan igyekezett visszafogni és elhallgattatni a VMSZ-szel és a lap irányultságával egyet nem értő kritikus újságírókat. Rendszeressé váltak a kellően meg nem indokolt leváltások és visszahívások. „Tavaly nyáron egy leváltási hullám indult be, amelynek következtében ma ott tartunk, hogy a szerkesztői tisztségeket középiskolai végzettséggel és kisebb munkatapasztalattal rendelkező személyek töltik be, miután az egyetemi végzettséggel és nagyobb tapasztalattal rendelkező, de nem eléggé szófogadó, kritikus személyeket lefokozták terepi újságíróvá” – mondta lapunknak Bajtai Kornél, a Magyar Szó korábbi főszerkesztő-helyettese, aki jelenleg is a lap munkatársa. Idén emellett tervbe került a lap újvidéki, zentai és szabadkai szerkesztőségeinek részleges összevonása is. Ez azzal jár, hogy a lap kilenc munkatársának Szabadkáról és Zentáról Újvidékre kellene utaznia, napi több mint 200 kilométert. A kilenc újságíró ugyanakkor a VMSZ ellenlábasával, a magát civilszervezetként aposztrofáló Magyar Mozgalommal szimpatizál, illetve a szerkesztőség belső ellenzékébe tartozik. Amennyiben az újságírók nem fogadják el az áthelyezést, valószínűleg leépítik őket. Bajtai szerint ez egyértelmű kísérlet a nem „szófogadó” újságíróktól való megszabadulásra, hiszen lapot akár egy lakatlan szigetről is lehet szerkeszteni, ha van internet, éppen ezért semmivel sem indokolható, hogy embereket napi 4 órányi utazásra kényszerítsenek.

Csak a kiválasztottaknak

Bajtai elmondása szerint a lapon belül belső cenzúra működik. „Egyes véleményrovatok esetében listák vannak, csak egy kiválasztott kör írhat ezekbe. Engem sem kértek fel hónapok óta jegyzet, kommentár írására. A legutóbbi ilyen írásomat letiltották, a korábbit pedig meghúzták. Ugyanígy szelektívek a tudósítások is. Míg a VMSZ-ről korlátlan terjedelemben, kritika nélkül ír a lap, addig az ellenlábas Magyar Mozgalomról csak amennyit a látszat megkíván” – mondja.

Úgy véli, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) azért most hozta meg a szerkesztőség véleménynyilvánítását megnyirbáló határozatot, mert szeptemberben lejár a főszerkesztő mandátuma, és választás lesz. „Olyan nem hivatalos, belső információkat hallhatunk, hogy az MNT-ben kétharmados többséggel, vagyis egyfajta »arany részvénnyel« rendelkező VMSZ számára is kellemetlen a jelenlegi főszerkesztő személye, ezért keresik az utódját. Abban tudunk bízni, hogy az új főszerkesztő változtat ezeken a viszonyokon” – mondja Bajtai.

Az új főszerkesztő hallgat

Megpróbáltuk elérni Varjú Mártát, a lap jelenlegi főszerkesztőjét, ám nem reagált megkeresésünkre. Ugyanakkor lapunknak nyilatkozott Jerasz Anikó, az MNT végrehajtó bizottságának elnöke. Szerinte szó sincs arról, hogy az MNT beleavatkozott volna a sajtószabadságba, és megnyirbálta volna a szerkesztőség véleménynyilvánítási jogát. Szerinte arról van szó, hogy az MNT mint a társalapítói jogokat gyakorló szervezet összhangba hozta a Magyar Szó és a Hét Nap kiadóinak legutóbb 2012-ben módosított alapító okiratát az elmúlt évek változásaival a szerb jogrendszerben, melyek közül a legjelentősebb a 2014-ben készült, illetve 2016-ban módosított sajtótörvény. Elmondása szerint a legnagyobb vitát kiváltó módosítás a főszerkesztők kinevezésével kapcsolatos. Ezentúl ugyanis a főszerkesztő kinevezését, személyét az igazgatóbizottság javasolja, nem pedig a szerkesztőség. A Magyar Szó munkaközösségének három tagja azonban továbbra is képviseli majd a szerkesztőséget a bizottságban, ők a továbbiakban is képviselni tudják és fogják a szerkesztőségek, a munkavállalók véleményét, illetve érdekeit. „Szó sincs tehát arról, hogy a módosítás a szerkesztőségek véleménynyilvánítási jogát nyirbálná meg. Az MNT általi jóváhagyások nem jelentenek rendkívüli döntéseket vagy szabályozási formákat: más lapkiadóknál is ezt a gyakorlatot alkalmazzák” – magyarázta. Elmondása szerint sem a szerbiai, sem a magyarországi lapkiadóknál a szerkesztőségeknek közvetlen formában nincs beleszólási joga sem a főszerkesztő, sem pedig az igazgató személyének kinevezésébe. „Egyik országban sem létezik olyan napilap, ahol a szerkesztőség szavazással választja a főszerkesztőt. A legtöbb helyen a kiadó, az alapító, a tulajdonos vagy a munkáltató dönt a főszerkesztő személyéről” – mondta. Véleménye szerint valójában a Magyar Nemzeti Tanács jogai csorbulnak, hiszen az eddigi gyakorlattal ellentétben a Magyar Szó igazgatóját és a főszerkesztőjét mostantól nem az MNT nevezi ki, a testületnek csupán jóváhagyási feladata lesz. Ezzel Jerasz Anikó szerint a demokrácia elve valósul meg.

Kijelentette, sokan megpróbálják az MNT médiával kapcsolatos döntéseit politikai döntésekként kezelni, és a vajdasági magyarok legerősebb pártját, a VMSZ-t láttatni a háttérben. A politikai nyomásgyakorlást azonban elutasítja, és leszögezi, hogy a VMSZ és más pártok, valamint civilszervezetek ugyanolyan teret kapnak a Magyar Szó és a Hét Nap hasábjain. Elmondása szerint ez már csak abból is könnyen kideríthető, ha beütjük a VMSZ és a Magyar Mozgalom nevét a Magyar Szó weboldalának keresőjébe. A VMSZ több mint húszéves múlttal négyezer feletti találatot ad ki, míg az egy éve alakult Magyar Mozgalom már most több mint ezret.

Jerasz Anikó állítását leellenőriztük, a VMSZ-re a Magyar Szó online változatának keresője 4121 találatot, míg a Magyar Mozgalomra 1345 találatot ad. Az azonban az egyszerű kilistázásból nem derül ki, hogy ezekben a cikkekben milyen terjedelemben és milyen kontextusban jelenik meg a párt és a civil formáció.