Csehországban hamarosan véget ér a Klaus-korszak

KOKES JÁNOS

Prága. A sorozatos kormányválságokba és korrupciós botrányokba belefáradt csehek többsége két dolognak örül: 1. először választhatják közvetlenül az elnököt, 2. hamarosan véget ér a Klaus-korszak. Az államfő utolsó húzásával, az érthetetlenül széles körű amnesztiával a polgárok több mint 80 százalékát feldühítette. Václav Klaus mandátuma március 7-én ér véget.

Tavaly februárban sikerült úgy módosítani az alkotmányt – négy elvetélt kísérlet után –, hogy ezentúl nem a parlament két háza, hanem közvetlenül a lakosság választ államfőt. Ennek első fordulója kezdődött tegnap délután. Kilencen szálltak versenybe, de csak két volt kormányfőnek, a szociáldemokrata Miloš Zemannak és a technokrata Jan Fischernek van esélye arra, hogy bejusson a második fordulóba.

Ugyanis a hatályos törvények szerint ha az első fordulóban senki sem szerzi meg a szavazatok több mint felét, a két héttel később megtartandó második körbe bejutott két jelölt közül az nyer, aki egyszerű többséget szerez.

Politikai érdekesség: a pártok nemigen erőltették az alkotmányos változást, mert a parlamenti elnökválasztás jóval nagyobb teret biztosított számukra a kulisszák mögötti alkudozásra, mint a közvetlen elnökválasztás. De a legutóbbi államfőválasztások körüli botrányok miatt akkora társadalmi nyomás keletkezett a közvetlen elnökválasztás bevezetése érdekében, hogy azt már a pártok sem hagyhatták figyelmen kívül, s a téma Petr Nečas kormányának programjába is bekerült.

Az államfői jogkörök nem módosultak lényegesen. Csehország továbbra is parlamenti demokrácia marad, nem lesz elnöki köztársaság, ahogy azt néhányan tudni vélték. Kibővítették viszont azon okok körét, amelyek miatt az elnök visszahívható. Az államfő korábban életfogytig tartó mentességet élvezett a hivatali ideje alatt elkövetett esetleges bűncselekményekért, ez a jövőben kizárólag a mandátum idejére korlátozódik.