Csapatmozgások az iraki határ mentén

Az al-Dzsazíra arab tévécsatorna török katonai forrásokra hivatkozva számolt be arról, hogy az amerikai hadsereg 50 teherautóval harci eszközöket szállított a dél-törökországi Incirlik támaszpontról Irak északi, kurdok lakta részébe. Erre a területre nem terjed ki a bagdadi kormány ellenőrzése. Az ITAR-TASZSZ szerint olyan értesülések is napvilágot láttak, hogy az amerikai különleges erők 500 katonája mintegy kétezer iraki felkelőt képez ki, illetve előkészületeket tesz ezer amerikai katona észak-iraki elhelyezésére. A Pentagon tisztségviselője viszont azt közölte, hogy nincs tudomása az iraki határ közelében folytatott amerikai csapatmozgásról. Ankarai sajtójelentések arról is beszámoltak, hogy Törökország megerősítette Irak menti határa védelmét. A katonáknak az a feladatuk, hogy feltartóztassák azt a menekültáradatot, amely egy Irak elleni amerikai támadás után esetleg megindul Törökország felé. Az intézkedésről beszámoló Milliyet című török lap szerint elegendő erőt képviselnek ahhoz is, hogy szükség esetén visszaverjék a – Törökországban betiltott – Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fegyvereseinek támadását, illetve elejét vegyék annak, hogy Észak-Irakban megalakuljon egy önálló kurd állam.

Londonban tegnap is folytatódott az iraki ellenzék képviselőinek Washington által támogatott, szombaton kezdődött, eredetileg csak kétnaposra tervezett kongresszusa. Abban minden iraki emigráns politikus egyetért, hogy átmeneti kormányt akarnak létrehozni Szaddám Huszein rendszerének bukása után, arról azonban viták folynak, hogy miképp osszák el egymás között az átmenetet képező testület 40 mandátumát. Különösen az Irakban kisebbséget képviselő szunniták aggódnak, mivel a londoni konferenciát elsősorban a síiták és a kurdok uralják, ők akarnak főlénybe kerülni az átmeneti bizottságban is. A rendezésben szerepet akarnak vállalni a monarchista erők és független politikusok is. Ugyancsak egyetértés született az ellenzékiek között arról, hogy Szaddámot, a legfőbb vezetésben részt vevő fiait, Udajt és Kuszajt, valamint további vezetőket, köztük a forradalmi parancsnokság második emberét, Ibrahim al-Durit, valamint Taha Jaszin Ramadán alelnököt bíróság elé kell állítani. A lista összesen 49 nevet tartalmaz. A bizottság a főbűnösöket leszámítva általános amnesztiát hirdetne, és a nemzeti megbékélésen munkálkodna. A résztvevők abban is közös nevezőre jutottak, hogy nem kívánják Szaddám megbuktatása ürügyén a Nyugat térnyerését Irakban. Az AP birtokába jutott egy záróközlemény-tervezet, amely elutasít minden külföldi megszállást vagy katonai hatalom felállítását.

Az ENSZ fegyverzetellenőrei azokról a tudósokról faggatják az iraki hadiipari vezetőket, akik a valahai nukleáris fegyverprogramon dolgoztak. A szakértők a Bagdadtól száz kilométernyire lévő üveg- és kerámiagyárban megejtett szemléjük során azt tudakolták az igazgatótól, hogy hány diplomást alkalmaznak, rendelkeznek-e kutató-fejlesztő részleggel. Bagdad első ízben tett említést az ENSZ-ellenőrök efféle tudakozódásáról. Egyébként az ellenőrök a múlt héten kérték az iraki kormányt, hogy állítsa össze számukra azoknak a tudósoknak a listáját, akik korábban közreműködtek tömegpusztító fegyverek fejlesztésében, de úgy látszik, hogy el akarják készíteni a saját lajstromukat is. Az ENSZ-határozat szerint a nemzetközi szakértők követelhetik az iraki tudósok kiengedését külföldre (családjukkal együtt) a fegyverprogramokkal kapcsolatos kihallgatás céljából. Az ITAR-TASZSZ szerint az ENSZ-határozat e pontjának megvalósítása szíthatja a feszültséget a fegyverzetellenőrök és Bagdad között.