Csaknem száz repülőgép bombázta Irakot

London/Washington/Brüsszel. Brit lapjelentés szerint az amerikai és a brit légierő mintegy száz harci gépe bombázott Irak nyugati részén egy fontos légvédelmi létesítményt: ez volt a szövetségesek légierejének legnagyobb szabású iraki bevetése az elmúlt négy évben. A Daily Telegraph napilap úgy vélekedett, a légi csapás bevezető lehet különleges erők iraki műveleteihez, még mielőtt az Egyesült Államok támadást indítana a – Washington által tömegpusztító fegyverek kifejlesztésével vádolt – közel-keleti ország ellen. A légi csapások célja az iraki légvédelem megsemmisítése lenne; ez ugyanis lehetővé tenné, hogy a különleges erők helikopterei iraki területre behatolva bemérjék és elpusztítsák az iraki Scud rakéták kilövőállásait, mielőtt néhány hónap múlva esetleg megindítják a támadást. Az 1991-es öbölháború után az Egyesült Államok és Nagy-Britannia Irak északi és déli részén repüléstilalmi övezeteket alakított ki az északon élő kurd, illetve a déli területeken megtelepedett síita lakosság védelmére. Bagdad nem ismeri el az ENSZ-felhatalmazás nélkül kijelölt zónákat, és azt állítja, a szövetségesek csaknem 1500 irakit öltek meg e területeken 1991 óta.

Richard Butler, az ENSZ volt iraki leszerelési főellenőre szerint az Egyesült Államoknak nyilvánosságra kellene hoznia Irak elleni bizonyítékait, és azok fényében az ENSZ Biztonsági Tanácsának ultimátumot kellene intéznie a bagdadi vezetéshez, miszerint vagy feladják tömegpusztító fegyvereiket, vagy katonai támadásnak teszik ki magukat. A volt leszerelési ellenőr azonban nem ért egyet az amerikai megelőző csapás tervével, különösen nem, ha azt az amerikai haderő szövetségesek nélkül kísérelné meg.

George Bush elnök közben megismételte: kormányának elegendő bizonyíték van a birtokában arról, hogy Szaddám Huszein tömegpusztító fegyverek előállításán fáradozik, ami igazolja az Irak ellen tervezett támadást. Az amerikai elnök elmondta: a közeli napokban telefonon beszélni fog a Biztonsági Tanács többi állandó tagjának (Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország, Kína) vezetőivel. Ennek során emlékeztetni fogja őket arra, hogy „a történelem cselekvésre szólít bennünket. Nem engedhetjük meg, hogy a világ leghitványabb vezetői zsarolják, fenyegessék és túszként kezeljék a szabadságszerető országokat” – idézte Bush szavait Ari Fleischer, a Fehér Ház szóvivője.

Tony Blair brit kormányfő az eddigi legvilágosabb jelét adta annak, hogy Nagy-Britannia kész csapatokat küldeni egy Irak elleni amerikai katonai fellépéshez a brit-amerikai különleges viszony jegyében. A BBC-nek adott nyilatkozatában Blair cáfolta, hogy a két nemzet különleges viszonya azt jelentené, hogy „amikor az Egyesült Államok összecsapja tenyerét, Nagy-Britannia azonnal ugrik. Azért támogatjuk őket, mert érdekeink úgy kívánják” – hangoztatta Blair. A miniszterelnök határozott igennel válaszolt a kérdésre, hogy Nagy-Britannia kész-e katonákat küldeni egy háborúhoz, és „véres árat fizetni” az USA-val meglévő különleges viszonyáért.

Közben az amerikai hadsereg fegyvereket és hadianyagot szállított át nemrég Katarból egy kuvaiti támaszpontra az Irak ellen tervezett katonai fellépésre való felkészülés jegyében. Mint Thomas White, az Egyesült Államok szárazföldi erőinek minisztere Washingtonban beszámolt róla, a hadfelszerelés átszállítását egy kuvaiti katonai táborba gyakorlatnak szánták az anyagok használhatóságának időszakos ellenőrzésére és a ki-berakodás gyakorlására. Az AP jelentése szerint az átszállított hadifelszerelések között harckocsik, páncélozott harcjárművek, üzemanyag, lőszer és más szállítmányok voltak.

A NATO legfelső katonai szerve, a katonai bizottság a jövő héten két-két napos látogatást tesz Berlinben és Prágában. Mértékadó szövetségi forrás szerint az Irak ellen készülődő amerikai hadművelet nem került szóba a tanács első őszi ülésén. „Ehhez az kellene – magyarázta a NATO-illetékes –, hogy valamelyik tagállam nagykövete felvesse a témát. Mint szervezet, a NATO nem vesz részt ennek a kérdésnek a megvitatásában, most sem vetette fel a kérdést senki.” Más tájékozott brüsszeli források és megfigyelők szerint arról van szó, hogy a tagországok nem kívánják az esetleges katonai akciót a szövetség keretében vinni.

A német külügyminisztériumba kérették az Egyesült Államok berlini nagykövetét. Az eset a hét közepén történt, közvetlenül az után, hogy Daniel Coats nagykövethez mérten szokatlan nyíltsággal marasztalta el Németországot az Irak-ügyben kialakított álláspontja miatt. Wolfgang Gerhardtnak, a liberálisok (FDP) frakcióvezetőjének feltűnt, hogy Bush elnök nem említette a német kancellárt, amikor bejelentette: a fontos államokkal egyeztet, Oroszországgal, Kanadával, Franciaországgal, Nagy-Britanniával és Kínával.

Lezuhant egy amerikai helikopter

El-Manáma. Lezuhant az amerikai haditengerészet egyik helikoptere a Perzsa-öbölben: egy amerikai operatőr meghalt, négy tengerész könnyebben megsérült. Az amerikai haditengerészet nem közölte az áldozat kilétét. A bahreini központú 5. flotta az Irak elleni embargó érvényesítésében segít: megállítanak minden olyan teherhajót, amelyet iraki olaj illegális szállításával gyanúsítanak. (MTI)