Civilszervezetek szerint mintegy ezer embert végezhettek ki tavaly Iránban

Az Iran Human Rights (IHR) és a párizsi központú Együtt a Halálbüntetés Ellen (ECPM) nevű nemzetközi szervezet kiemelte, hogy a kivégzéseket a teheráni vezetés egyúttal „a politikai nyomásgyakorlás eszközeként is használja”, hozzátéve, hogy a most közzétett számoknál a kivégzések valódi száma vélhetően magasabb.

A 2024-es adatok a legmagasabbak a feljegyzések 2008-as kezdete óta, és 17 százalékkal magasabbak, mint a 2023-ban rögzítettek - húzzák alá.

Mahmood Amiry-Moghaddam, az IHR vezetője figyelmeztetett, hogy a síita államban naponta akár öt-hat kivégzést is végrehajthatnak, „az iszlám köztársaság saját népe ellen vívott háborújának” nevezve a procedúrákat.

A jelentés szerint a 975 kivégzésből 31-et hajtottak végre nőkön, négy alkalommal pedig nyilvános akasztás során végeztek az elítélttel. Több, a bűncselekmény elkövetésekor kiskorú is a halálsorra került, például Mehdi Dzsahanpúr, akit 16 évesen tartóztattak le gyilkosságért és 22 évesen, 2024-ben végeztek ki.

A jelentés szerint a legtöbb kivégzés tavaly kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények, illetve gyilkosság és nemi erőszak miatt történt, de végrehajtották az ítéletet olyanokon is, akik ellen a vád „romlás terjesztése a Földön” volt; ez utóbbi az iszlám köztársaság – a Koránból átvett – kifejezése a rendszerellenes tevékenységekre.

A legtöbb kivégzést kötéllel hajtják végre, rendszerint a közönségtől távol, börtönök udvarán.

Az összeállítók emellett kiemelik, hogy az elítéltektől többnyire megtagadják a jogi segítséget, a vallomásokat pedig gyakran testi és lelki kínzásokkal csikarják ki belőlük.

Jelenleg legkevesebb 13 elítélt van halálsoron azok közül, akik részt vettek a 2022-ben és 2023-ban zajló "Nők, élet, szabadság" elnevezésű kormányellenes tüntetéssorozatban.

A halálsoron továbbá felülreprezentáltak az etnikai kisebbségek, például a beludzsok és a kurdok.

Emberi jogi szervezetek szerint Kína után Iránban hajtják végre évente a legtöbb kivégzést.