Bush semmit sem bánt meg

Tudjuk, hogy Szaddám Huszein tömegpusztító fegyverekre akart szert tenni – hangsúlyozta az elnök a dél-carolinai Charlestonban, azután, hogy George Tenet, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója Washingtonban védelmébe vette a hírszerzés Irakkal kapcsolatos háború előtti munkáját. Bush maga is elismerte, hogy Irakban nem találtak tömegpusztító fegyvereket. Azt mondta, nem volt más választása, mint a háború. „Választhattunk, hogy készpénznek vesszük-e egy őrült szavát, vagy pedig cselekszünk az amerikai nép védelmében. Ilyen választás lehetősége esetén én mindig Amerikát fogom védeni” – hangsúlyozta részben katonákból álló hallgatósága előtt. „Ha bizonyos washingtoni politikusokon múlott volna, akkor Szaddám Huszein még mindig hatalmon lenne” – mondta azokra a demokrata párti politikusokra utalva, akik ellenezték az iraki háborút. A katonai fellépés az elnök szerint megmutatta mindenkinek, Amerika nem csak mondja, de komolyan is gondolja, hogy meg akarja szabadítani a világot a tömegpusztító fegyverek fenyegetésétől.

Nem sokkal korábban állt a nyilvánosság elé George Tenet CIA-igazgató. Tenet hónapokig tartó hallgatás után védelmébe vette az általa vezetett intézményt és egyben saját magát is, mintegy elébe vágva annak, hogy őt vagy a hírszerzést kiáltsák ki bűnbaknak. Azt mondta, az amerikai hírszerzés elemzői sosem állították, hogy Irak tömegpusztító fegyverei miatt közvetlen veszélyt testesít meg. „Senki sem szólt a hírszerzésnek, hogy mit mondjon” – hangsúlyozta a Georgetown Egyetemen, amelynek annak idején maga is a hallgatója volt. Elutasította azokat a vádakat, hogy az iraki háború igazolásához érveket kereső kormányzat befolyásolhatta az elemzőket következtetéseik megfogalmazásában. Az Irakban tiltott fegyverek után nyomozó amerikai szakértők két hete lemondott vezetője, David Kay a szenátus illetékes bizottsága előtt a minap kijelentette, hogy a hírszerzés téves helyzetértékelést adott, a közép-keleti arab országban a háború előtt nem voltak tömegpusztító fegyverek. Bush hétfőn a kongresszus nyomására bejelentette, hogy bizottságot nevez ki a hírszerzés teljesítményének a kivizsgálására, mert „tudni akarja a tényeket”. Az elnök azt is mondta, hogy továbbra is bízik a hírszerzésben. Tenet most hangsúlyozta, hogy az elemzők sem értettek egyet abban, hol tart Irak vegyi, biológiai és nukleáris fegyverprogramja, és ezeket az eltéréseket belefoglalták a CIA 2002 októberében elkészített (az összes amerikai hírszerző szerv megállapításait és következtetéseit összefoglaló) nemzeti hírszerzési értékelésbe (NIE). Ez a dokumentum a CIA igazgatója szerint objektív értékelést adott Szaddám Huszein volt iraki elnökről, a brutális diktátorról, aki arra törekedett, hogy megtévessze a világot, tiltott fegyverekre tegyen szert, és alkalmas időben helyreállítsa atomfegyverprogramját. Aki bármikor szolgálhat meglepetésekkel, és veszélyeztetheti az amerikai érdekeket. Azt azonban a hírszerzés nem állította, hogy Irak közvetlen veszélyt jelent. „A bagdadi rezsim folyton hazudott, így semmi sem indokolta azt a feltételezést, hogy a háború előtt megsemmisítette tiltott fegyvereit. Ez ellentmondott volna annak, amit más országok és maga az ENSZ is feltételezett Irakról” – mondta. A hírszerzés a CIA igazgatója szerint „olyan műfaj, amelyben sosem lehet tökéletesen igazad és sosem tévedhetsz teljes mértékben”. Hozzátette: „lehet, hogy a hírszerzés valamennyire túlértékelte, mennyire haladtak előre a fegyverprogramok”. Közölte: Irakban folytatódik a kutatás. Elutasította David Kaynek azt a kijelentését, hogy a munka 85 százalékát már elvégezték volna. A CIA igazgatója szerint a szakértők még nagyon messze vannak ettől.