Belefáradtak a háborúba a csecsenek?

Moszkva. Az orosz központi választási bizottság tegnap közölte: a szavazatok közel 70 százalékának összeszámlálása után megállapítható, a csecsenföldi választók mintegy 95 százaléka mondott igent a köztársaság új alkotmányára, valamint a Csecsenföld elnökének és parlamentjének megválasztásáról szóló törvénytervezetre. A szavazók döntése értelmében Csecsenföld az Oroszországi Föderáció tagköztársasága, és a fegyveres szakadár mozgalom tagjai nem indulhatnak a választásokon. A referendum kiírásáról a tavaly októberi moszkvai túszdráma után döntött a Kreml, Moszkva ezzel gyakorlatilag kizárta a megegyezést a lázadókkal. A vasárnapi referendumon a több mint 540 ezer jogosult mintegy 80 százaléka vett részt, és hasonló volt az arány az ingusföldi és dagesztáni menekülttáborokban is. A kiemelt biztonsági intézkedések mellett lezajlott voksolás során nem érkeztek hírek atrocitásokról: a Groznij melletti hankalai katonai bázison történt állítólagos merényletről felröppent híreket azonnal cáfolta az orosz hadsereg.

Orosz megfigyelők szerint a kézzel fogható nyomás és az erős propaganda mellett nyilvánvaló, hogy a csecsenek nagy része belefáradt az évtizedes háborúba, és békét, stabilitást akar. Kérdéses viszont, hogy ez mennyire válik realitássá: az Aszlan Maszhadov vezette fegyveres szakadárok nem ismerik el a népszavazás eredményét, és hírügynökségük, a Csecsenpressz „a csecsen állam alkotmányos rendje, biztonsága elleni politikai provokációnak” nevezte a referendumot, a fegyveres harc folytatására szólított fel. Vlagyimir Putyin orosz elnök a kormány hétfői ülésén úgy fogalmazott, hogy a sikeres referendummal Oroszország lezárta a területi egységével kapcsolatos utolsó komoly problémát. Az államfő szerint a népszavazás eredménye a legoptimistább várakozását is felülmúlta: a csecsen nép demokratikus úton döntött, hogy együtt kíván fejlődni Oroszországgal. Putyin érvelése szerint „azok, akik még nem tették le a fegyvert, most már nem csak hazug vezetőik érdekeiért, hanem a csecsen nép és annak békevágya ellen is harcolnak”. Csecsenföld elnökének megválasztására a decemberi orosz törvényhozási választásokkal egy időben kerülhet sor, a csecsenföldi parlamentről pedig legkésőbb 2004. elején dönthetnek a választók. A népszavazás után Moszkva szerződésben kívánja tisztázni a központ és a köztársaság viszonyát, a Kreml széles körű autonómiát ígér a csecseneknek.