Az Orbán-kormány népszavazást akar a menekültkvótákról

Orbán Viktor miniszterelnök szerdán sajtótájékoztatón jelentette be, a kormány népszavazást kezdeményez a kötelező betelepítési kvóta ügyében. A kormány által a Nemzeti Választási Bizottsághoz benyújtott kérdés úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"

A Nemzeti Választási Bizottságnak a benyújtástól számítva 30 napja van arra, hogy döntsön a kérdés hitelesítése ügyében. Az NVB hitelesíti a kérdést, ha az egyértelműen van megfogalmazva, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésről van szó, és ha a kérdés nem ütközik tiltott tárgykörbe, mint például a költségvetés vagy nemzetközi szerződések. 
    
Az NVB határozata ellen 15 napon belül lehet jogorvoslatot benyújtani a Kúriához, amelynek 90 napja van arra, hogy jogerősen eldöntse, a népszavazásra feltenni kívánt kérdés hitelesíthető-e. 
    
A hitelesítésről szóló döntést a Kúriának közzé kell tennie a Magyar Közlönyben, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke pedig öt napon belül tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. 
    
Az Országgyűlés elnöke a tájékoztatás kézhezvételét követő legközelebbi ülésnapon bejelenti a népszavazási kezdeményezést a Házban, amelynek 30 napon belül kell döntenie a népszavazás elrendeléséről. 
    
Az Országgyűlésnek kötelező elrendelnie a népszavazást, ha 200 ezer választópolgár támogatta azt, amennyiben a kormány kezdeményezte a népszavazást, úgy az aláírásgyűjtés elmarad, az Országgyűlés pedig mérlegelheti, hogy elrendeli-e a népszavazást. Az Országgyűlésnek egyszerű többséggel kell döntenie a kérdésben. 
    
Az Országgyűlés népszavazás elrendeléséről szóló határozata tartalmazza a népszavazásra bocsátott kérdést, továbbá rendelkezik a népszavazás költségvetéséről. A kérdést a kezdeményezésben megfogalmazott formában kell népszavazásra bocsátani.
    
Az Országgyűlés határozatával szemben 15 napon belül lehet az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordulni, amelynek 30 napja van a panasz elbírálására. Az Ab ebben az eljárásban csak akkor folytat vizsgálatot, ha az aláírásgyűjtő ív hitelesítése és a népszavazás elrendelése között a körülményekben olyan lényeges változás következett be, amelyet a kérdés hitelesítéséről, illetve az azzal szembeni felülvizsgálati kérelemről hozott döntés során a Nemzeti Választási Bizottság, illetve a Kúria nem vehetett figyelembe, és a döntést érdemben befolyásolhatja. Az Ab nem vizsgálja érdemben azt az indítványt, amelyben az indítványozó a népszavazási kérdés tartalmát illető, illetve a hitelesítéssel összefüggő alkotmányossági aggályokra hivatkozik.
    
A népszavazás elrendeléséről szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni, az Országgyűlés elnöke pedig tájékoztatja a népszavazás elrendeléséről a köztársasági elnököt.
    
Az országos népszavazást a köztársasági elnök tűzi ki, úgy, hogy az a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen. A szavazást vasárnap kell megtartani, és a szavazás napja nem eshet munkaszüneti napra, valamint húsvét- és pünkösdvasárnapra.

Alkotmányellenes a kérdés?

Az Index.hu összeállítása szerint a magyar Alaptörvény 8. cikk (1) szakasza szerint országos népszavazást ugyanis csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésről lehet elrendelni. Hiába előlegezte meg Orbán Viktor a sajtótájékoztatón, hogy a kötelező kvótáról szóló döntést nem lehet elvenni a magyar parlamenttől: itt most nem az a kérdés, hogy Orbán mit mond, hanem hogy miről lehet népszavazást jogszerűen kiírni.

Márpedig az, ami a magyar kormány kérdésében szerepel, tehát hogy az Európai Unió mit írhat nekünk elő, nem tűnik az Országgyűlés feladat- és hatáskörbe tartozó kérdésnek. Az Alaptörvény arról is rendelkezik (19. cikk), hogy az uniós döntéshozatal során az országot a kormány (azaz nem az Országgyűlés) képviseli.

A kötelező kvótákról döntő uniós testületben, az Európai Tanácsban pedig nem a nemzeti törvényhozások, hanem a kormányok képviselői ülnek: a kérdés nem látszik illeszkedni sem az Országgyűlés hatás-, sem a feladatkörébe.