Az írek ismét szavaznak, Brüsszel az "igen"-ben bízik

 Az igenek aránya a legfrissebb felmérésék szerint 48 és 68 százalék között mozog, míg a nemeké 17-33 százalék, de még a lisszaboni szerződést támogatók táborában is óvnak a túlzott bizakodástól.
    "Valamennyi szavazat számít pénteken" - mondta Brian Cowen ír kormányfő szerdán a hivatalos kampányzáró sajtóértekezleten. Csütörtökön - vidéki választókerületében kampányolva - bizakodását fejezte ki, hogy az írek támogatni fogják a szerződést. Hangsúlyozta: az ír és az európai vezetők minden tőlük telhetőt megtettek, hogy meggyőzzék a szavazókat az első népszavazáson elszenvedett meglepetésszerű vereség után.
    Dick Roche, az európai ügyek államtitkára csütörtökön egy interjúban úgy vélekedett, hogy egy esetleges pénteki nem a lisszaboni szerződés elvetését jelentené, azaz kétsebességű Európai Unió jönne létre.
    A 27 uniós tagállam közül Írország az egyetlen, amelyben az alkotmány értelmében népszavazásra van szükség a szerződés ratifikálásához.
    A helyzet azonban semmiben sem hasonlít az első népszavazást megelőző napok pánikhangulatához, amikor a nemek többségét előrejelző közvélemény-kutatások az európai alkotmány Franciaország és Hollandia által 2005-ben történt elutasítását idézték fel. A 4,3 millió ír - az európaiak kevesebb mint 1 százaléka - végül 53,4 százalékos arányban utasította el a lisszaboni szerződést 2008. június 12-én, megbénítva az unió intézményi reformjait.
    Írország végül ellentételezés fejében vállalta, hogy megismétlik a népszavazást. Az EU biztosította róla, hogy nem nyúlnak a "kelta sajátosságokhoz": a művi terhességmegszakítás tilalmához, a katonai semlegességhez és az alacsony adókulcsokhoz. Mi több, Írországnak a jövőben is lehet európai biztosa.
    "Ezek a garanciák megcáfolhatatlanok ..., és lényegesen megváltoztatták a népszavazás dinamikáját" - mondta az ír kormányfő.
    A másodszor is az urnákhoz szólított lakosság apátiájának ismeretében az "igenek" tábora a gazdaság és főleg a foglalkoztatás révén próbálta meg megszólítani a választókat. Dublin utcáin szinte csak munkahelyeket ígérő plakátok láthatók, amikor az előrejelzések szerint a munkanélküliség az év végéig várhatóan meghaladja a 15 százalékot.
    A lisszaboni szerződést ellenzők szerint a garanciák egy "vesszőt" sem változtatnak a szerződésen.
    Declan Ganley multimilliomos büntető szavazást vár a kormány ellen, amelynek történelmi népszerűtlenségét tovább mélyítette az 54 milliárd eurós ír bankmentő csomag.
    "Ez most nem az a perc, amikor le kellene számolni a kormánnyal" - írta mindazonáltal a Daily Mirror című ír lap. "A nem szavazat luxus, amelyet nem engedhetünk meg magunknak" - így az Irish Examiner.
    A szavazóhelyiségek pénteken helyi idő szerint 7 (közép-európai idő szerint 8) órakor nyitnak, és 22 (23) óráig lesznek nyitva. Az eredményeket szombatra várják.
    A 2007. december 13-án aláírt lisszaboni szerződés módosítja a hatályos uniós alapszerződéseket, ám nem lép azok helyébe. A dokumentum értelmében az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szerepe megerősödik, a lakosság nagyobb lehetőséget kap arra, hogy kifejezésre és érvényre juttassa elképzeléseit, emellett világosabbá válik, ki mit csinál európai és nemzeti szinten.