Az EU helyzetét értékelte José Manuel Barroso

Barroso, aki immár harmadik alkalommal tartott évértékelő beszédet az Európai Parlamentben, rámutatott, hogy továbbra is pénzügyi, gazdasági és társadalmi válság van, amely szerinte sokkal nagyobb európai egységet és európai demokráciát követel. Kijelentette, kétséget sem szabad hagyni afelől, hogy az unió elkötelezett a reformok mellett, és "az euró visszafordíthatatlan".

Beszédében kifejtette azt is, hogy a válság oka a pénzügyi szektor felelőtlensége, a köz- és a versenyszférában egyaránt felhalmozott adósság. Leszögezte, hogy döntő lépésre van szükség, meg kell reformálni a szociális piacgazdaságot, stabilizálni kell az eurót, fenntartható fejlődésre van szükség, s ehhez véleménye szerint elengedhetetlen a versenyképesség növelése, ami viszont strukturális reformokat igényel.

A tervezett bankunió kapcsán emlékeztetett, hogy míg a pénzügyi szektor globális szintre lépett, annak szabályozása tagállami, nemzeti szinten maradt, aminek végül az adófizetők fizetik meg az árát. Ezért az Európai Bizottság arra tesz javaslatot, hogy egységes európai környezet jöjjön létre. Barroso szerint a bankunió előfeltétele annak, hogy a bankszféra válságát megoldják. Hangsúlyozta, hogy a fiskális unió felé is el kell mozdulni, mert egyes tagállamok gazdasági döntései a többi országra is hatást gyakorolnak.

Barroso kijelentette azt is, hogy föderációra van szükség. Nem egy szuperállam, hanem egy demokratikus föderáció mellett tett hitet, amelyhez hosszabb távon elengedhetetlen az uniós szerződés módosítása is.

Joseph Daul, az Európai Néppárt frakcióvezetője kifejtette: vissza kell térni a költségvetési egyensúlyhoz. A francia konzervatív politikus leszögezte, hogy átfogó kezelésre van szükség, ehhez pedig - mint fogalmazott - "reformokra és nem reformocskákra" van szükség.

Hannes Swoboda, a balközép Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége frakciójának osztrák vezetője kifejtette, hogy a bankunió és a bankfelügyelet nagyon fontos, erősebb szabályozás kell a nagy sebességű pénzmozgások esetében és az adóelkerülés érdekében, de csak olyan lépéseket támogatnak, amelyek elősegítik a növekedést.

Guy Verhofstadt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért frakciójának vezetője szerint a válság mély, de ez nem a közkiadásokról és Görögországról szól, hanem a politikáról. Kifejtette, hogy a politikai tehetetlenség miatt a föderális unió felé kell elmozdulni. Úgy vélekedett, hogy posztnacionalista jövőre van szükség, nem nemzetállamok föderációja kell, hanem az európai polgárok föderális uniója.

Daniel Cohn-Bendit, a Zöldek/az Európai Szabad Szövetség képviselőcsoportjának társelnöke egyetértett azzal, hogy új irány kell, de szerinte a parlament és a többi uniós intézmény is tehetetlen. Cohn-Bendit szintén posztnacionalista föderáció megteremtését sürgette. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Európai Unió Tanácsa egyszerre lát el jogalkotó és végrehajtó szerepet.

Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz EP-képviselője szerint a bizottság tervei "szépek és kecsegtetőek", de nem életszerűek. A néppárti képviselő kiemelte: a bizottság terve azt a 10 országot, amelyek még nem vezették be az eurót, eleve kizárja az érdemi munkából. Tabajdi Csaba szocialista képviselő a közös bankfelügyelet előnyét abban látja, hogy ez szerinte meggátolja a kormányok felelőtlen költekezését. Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője arra kérte José Manuel Barrosót, hogy nézzen szét Magyarországon, ahol - Morvai szerint - a harmadik világ valóságával szembesülne, ahol emberek havi 250 euróból tengetik mindennapjaikat, tanárok és orvosok pedig 400 eurós fizetésért dolgoznak vagy elvándorolnak.