Athénnak a hónap végéig tart ki a mentőöv

ÖSSZEFOGLALÓ

Brüsszel. Nem született megállapodás Görögország és az euróövezet többi tagállamának pénzügyminisztere között Athén és a zóna további együttműködésének nyitott kérdéseiről – közölte tegnap hajnalban Jeroen Dijsselbloem, a miniszteri csoport ülésein elnöklő holland pénzügyminiszter a brüsszeli találkozót követően. Csupán azt erősítették meg, hogy a tárgyalást folytatják jövő hétfőn, az eurócsoport rendes, előre tervezett tanácskozásán. A görög miniszter, Janisz Varufakisz jónak nevezte a tanácskozást, és reményét fejezte ki, hogy hétfőn sikerül megállapodásra jutniuk. Mint mondta, sokféle érdekes vélemény hangzott el a brüsszeli ülésen. „Ez az ülés nem volt arra hivatott, hogy bármilyen ügyet elrendezzen. Azért hívtak meg, mert – hogy úgy mondjam, én vagyok az új fiú a grundon” – mondta Varufakisz.

Uniós források szerint a szerdai tanácskozáson elkészítettek egy közös közleményt arról, milyen úton próbálnak továbbhaladni annak érdekében, hogy rendezzék az új görög kormány korábbi programot elutasító politikája miatt keletkezett nehézségeket, de ezt végül Athén nem fogadta el. Még arról sem sikerült megegyezni, milyen további konzultációk előzzék meg a hétfői ülést. Dijsselbloem már a megbeszélés előtt leszögezte: a találkozó célja az, hogy a görög pénzügyminiszter formálisan bemutathassa elképzeléseit, és elkezdődhessen az egyeztetés a későbbi lépésekről. Hangoztatta, hogy formálisan továbbra is létezik az Athén megsegítésére kidolgozott program, és bízik abban, hogy az új görög kormány folytatni fogja a reformokat. Az egyik fő vitapont az Athént segítő, 240 milliárd eurós pénzügyi program folytatása, miután annak eredetileg rögzített futamideje hamarosan lejár. Alekszisz Ciprasz kormányfő korábban közölte, hogy nem kívánják meghosszabbítani a programot, viszont a kormány saját reformtervet készít.

Másrészt február végén kifut az EU és a Nemzetközi Valuataalap mentőprogramja, amiből eddig az államcsőd szélén táncoló Görögországot menedzselték. Ezt követően Görögország szabadesésbe válthat, beleértve az államcsődöt és az eurózóna kényszerű elhagyását is. Tény, ideig-óráig még tud boldogulni, de a piacról csak vállalhatatlanul magas kamatra tudna kölcsönöket felvenni a lejáró adósságok újrafinanszírozására, vagyis valakinek segítenie kell rajtuk. Nem csak az EU adhat hitelt, lengette be a balodali Sziriza koalíciós partnerének vezetője. Ha nincs megegyezés, ott van az USA, Kína és persze Oroszország. Ebben viszont nem biztos, hogy lenne köszönet, mert az orosz pénzügyminiszter közölte: ha kérnek, kaphatnak támogatást, de arra utalt, hogy csak a gyengélkedő rubelben.

Mindenesetre jelzésértékű, hogy a görög külügyminiszter az eurócsoport ülésének napján Moszkvában járt. Az athéni kormány az elmúlt napokban mégis inkább az euróövezeti fővárosokat ostromolta, kevés sikerrel. Főleg Berlin volt elutasító. A mosolyszünet egyik oka, hogy a Ciprasz vezette Sziriza elővette az előző kormány alatt vázolt ötletet, hogy a németek adjanak kártérítést a Harmadik Birodalom által okozott szenvedésért és egy második világháborús kényszerhitelért. A német pénzügyminiszter erre azt válaszolta, hogy a kérdést már régen lerendezték nemzetközi szerződésekkel. (MTI, Index)