Amerikai erőátrendezés

Minderről a NATO-tagországok és a tagjelöltek külügyminisztereinek tegnap Brüsszelben kezdődött tanácskozásán esett szó. Az Észak-atlanti Tanács és az Euroatlanti Partnerségi Tanács kétnapos értekezletén Eduard Kukan külügyminiszter vezeti a szlovák küldöttséget. A NATO-külügyminiszterek külön közleményben üdvözölték a szövetség bővítését, hangsúlyozva, hogy a hét új taggal erősödik az egész euroatlanti térség biztonsága. Az amerikai külügyminiszter nyomtatásban is közzétett beszédében figyelmeztetett: az USA nem fogadná el az EU olyan önálló védelmi struktúráit, amelyek megdupláznák a NATO már meglévő kapacitásait. Washington támogatja az unió katonai képességeinek növelését, de oly módon, hogy az összhangban legyen a NATO-fejlesztésekkel. Az USA tegnap arra is felszólította a NATO-szövetségeseket, vegyék fontolóra a nagyobb szerepvállalást a háború utáni Irakban.

Közvetlenül a brüsszeli értekezlet elé időzítette nyilatkozatát Douglas Feith, az amerikai védelmi tárca államtitkára. Azt mondta, a külföldön állomásozó amerikai erők átrendezéséről csak a szövetségesekkel és az érintettekkel folytatott konzultációk után dönt az USA. Feith és Marc Grossman külügyi államtitkár a jövő héten Európában tárgyal erről a kérdésről. Feith leszögezte, hogy a konzultációk igazi konzultációk lesznek, nem olyan találkozók, amelyen egyoldalú döntéseket jelent be. Elmondta, hogy az amerikai fegyveres erők vezérkarának egyesített bizottsága már régóta tanulmányozza, miként rendezhetné át az amerikai erőket a világon olyan módon, hogy elhelyezkedésük jobban megfeleljen a terrorizmus elleni harc követelményeinek. Jelezte, Németországban, Japánban és Dél-Koreában csökkenhet az amerikai katonák száma. A legtöbb amerikai katona külföldön Németországban állomásozik, szám szerint nyolcvanezer, és ott van az amerikai erők európai parancsnoksága is. A Pentagon azt vizsgálja, milyen térségben milyen képességekre van szükség, és nem azt, hogy hány katonát kell mindenképpen ott tartani. Amerika ezért új bázisokat is keres, illetve olyan megállapodásokra törekszik, amelyek lehetővé teszik más országok létesítményeinek használatát háborúk, válságok esetén. Románia és Bulgária már jelezte: kész otthont adni az új NATO-bázisoknak. (TASR, MTI, ú)