Amerika elnököt választott

Washington. Hillary Clinton, a demokraták elnökjelöltje aratta le az első győzelmet az amerikai elnöki posztért tegnap kezdődött választáson. A választás előtti utolsó felmérés szerint 90 százalék az esélye annak, hogy Clinton lesz az Egyesült Államok következő elnöke.

A rendkívüli érzelmi hullámzást átélt amerikaiak a finisben már azért fohászkodtak, hogy érjen véget ez a nem jó értelemben vett történelmi elnökválasztás. Aminek csak a hivatalos napja a tegnapi, de nem a kezdete. A törvények adta lehetőséget kihasználva ugyanis 37 államban, szeptember 19-étől levélben vagy személyesen a mai urnanyitásig akár már 42 millióan is szavazhattak. A többi 80–100 millió amerikai közép-európai idő szerint déltől dönthette el, ki legyen az elnöke, szenátora, képviselője vagy éppen seriffje.

A hangulatra jellemző, hogy a New York-i Jericho általános iskolában, ahol 4 évente eljátsszák az elnökválasztást a gyerekekkel, az ideit le kellett fújni, mert nemcsak az iskolásoknak, hanem a tanároknak is elegük lett az egészből. A tanárok akkor döntöttek úgy, hogy véget vetnek a hagyománynak, amikor a gyerekek Trump nevét skandálták a menzán, és többen arról beszéltek, hogy nem akarnak muszlimokat látni az iskolában...

Trump Trumpra szavaz

A felfokozott érzelmek következményeként a kora reggeli órákban a keleti parton – ahol az időeltolódás miatt korábban, közép-európai idő szerint délben kezdődött a voksolás – meglepően sokan jelentek meg az urnáknál, a szavazók nem érdektelenek. Egyes településeken már a szavazóhelyiségek megnyitása előtt egy-két órával sorban álltak az emberek. Floridában például alig három óra leforgása alatt a szavazásra jogosultak 50 százaléka már leszavazott, konkrétan 13 millió emberből 6,4 millió.

Hillary Clinton a férje kíséretében már kora reggel voksolt a New York melletti Chappaqua egyik iskolájában. „Úgy döntöttem, hogy Trumpra szavazok” – viccelődött tegnap reggel Donald Trump. A republikánus elnökjelölt „csodálatos folyamatnak” nevezte a kampányt, melynek során megtanulta, milyen fantasztikusak az amerikaiak. Megismételte ugyanakkor, „borzasztó pénz-, energia- és időpocsékolás” lesz, ha nem nyer. Trump középső fia, Eric a szavazólapjáról a Twitteren osztott meg képet az alábbi szöveggel: „Hatalmas megtiszteltetés az apámra szavazni! Kiváló munkát fog végezni az USA-nak!” New Yorkban egyébként továbbra is tilos lefényképezni a kitöltött szavazólapot. A szabálysértők akár ezer dolláros bírságot és egy év börtönt is kaphatnak.

Van, ahol szinte mindig a győztesre szavaznak. Nevada államot 1912 óta egyetlen kivétellel (1976-ban) mindig a nyertes elnökjelölt vitte. Ohio államban 1986 óta mindössze kétszer nyerte meg a vesztes jelölt, és 1964 óta, vagyis zsinórban 13-szor a későbbi nyertes mellett szavazott az állam. Végezetül Vigo megye Indianában 1888 óta csak kétszer szavazott a vesztesre.

Lázadó elektor

Elsőként az északkeleti New Hampshire állam három településén nyíltak meg a szavazóhelyiségek, az első eredmény Dixville Notchban született, ahol a 8 voksból 4-et a demokrata Hillary Clintonra adtak. A másik településen, Millsfieldben, a republikánus Donald Trump aratott elsöprő győzelmet: a 21 szavazatból 16-ot szerzett, míg a harmadik parányi településen, Hart's Locationben a 31 szavazóból 17-en Clinton mellett döntöttek.

Természetesen ezek csupán szimbolikus jelzések, hiszen a republikánus elnökjelölt esélye attól függ, hogy hogyan teljesít Floridában, Pennsylvaniában és Michiganben. Ha e 3 állam közül kettőben veszít, akkor senki nem veheti el az elnökséget Clintontól. A politikus ugyanis az elnökséghez szükséges 270-nél jóval több, 303 elektor támogatására számíthat. Az elektorok elvileg kötelesek az őket delegáló párt jelöltjére szavazni, ám előfordul, hogy ezt megtagadják vagy elmulasztják, amiért pénzbüntetés jár, de más szankció nem. Ilyen módon még nem dőlt el elnökválasztás. De a mostani feszült helyzetre jellemző, amilyen felzúdulás fogadta, hogy Washington állam egyik demokrata elektora, a puyallup indián törzshöz tartozó Robert Satiacum bejelentette, semmi szín alatt nem hajlandó Clintonra szavazni...

Ha kedd, akkor választás

1845 óta mindig kedden választanak elnököt az Egyesült Államokban. Akkor döntöttek arról, hogy mindig november első hétfője utáni kedden tartják az elnökválasztást. A hagyomány azokra az időkre nyúlik vissza, amikor Amerika még agrárállam volt. Az amerikaiak többsége akkor még farmerként kereste kenyerét, mélyen vallásos hittel templomba járt, és idő kellett az utazáshoz, és szavazóhelyiségeket csupán megyeszékhelyeken állítottak fel. A választást a farmergazdák elfoglaltságaihoz és életritmusához igazították. Vasárnapra nem lehetett kiírni a szavazás napját, mert az emberek templomban voltak. Tavasszal vetettek, nyáron a földeken dolgoztak, majd arattak, novemberre azonban már a késő őszi aratásnak is vége lett. November elején szerte az országban még enyhe volt az időjárás, nem köszöntött be a kemény tél, a földutak még járhatóak voltak. Így esett a választás novemberre. De vajon miért az első novemberi hétfő utáni keddet választották? Mert a törvényhozók el akarták kerülni, hogy a választás napja november elsejére essék. Ennek vallási, gazdasági és természetesen politikai okai voltak. November elseje Mindenszentek napja, a római katolikusok számára szent nap, de több ortodox keresztény és protestáns felekezet is ünnepli. A kereskedők többsége az előző havi könyvelését mindig november első napján készítette el, a kongresszusi politikusok pedig aggódtak, hogy a gazdaság előző havi sikere, vagy éppen sikertelensége azonnal befolyásolhatja a választók döntését. Az elmúlt másfél száz esztendőben senki nem akarta megbolygatni ezt a rendet. (MTI, Index, Origo)