Amerika egyelőre nem változtat taktikát

A hétvégén szinte megszakítás nélkül bombázták a szövetségesek Bagdadot, a fő cél Szaddám információs rendszerének megsemmisítése volt TASR/EPA-felvételTommy Franks tábornok, az iraki hadműveleteket irányító amerikai középső parancsnokság főnöke kilenc jelentősebb hadisikert sorolt fel, közte azt, hogy a szövetséges erők biztosították a déli olajmezőket, teljes hosszában ellenőrzésük alatt tartják az iraki tengerpartot, megnyitva az utat a segélyszállítmányok előtt, északon pedig hatalmukba kerítettek egy óriási terroristakiképző-tábort, megölve az Anszár al-Iszlám szélsőséges szervezet legkevesebb 120 harcosát. A koalíció légi és szárazföldi cselekvési szabadságot élvez Irak nyugati részén, a több elfoglalt légitámaszpontról kiindulva hajt végre légi műveleteket. Elmondta, Szaddám Huszein rendszerével szembenálló irakiak működnek együtt a szövetségesekkel, például Násziríjában, ahol a kormányzó Baasz Párt tisztségviselőiről szolgáltattak adatokat.

BUSH NEM TÁGĺT

George Bush amerikai elnök arra biztatja tábornokait, hogy az eredeti terv szerint Bagdadra összpontosítsák erőfeszítéseiket, noha a szívós dél-iraki ellenállás miatt egyes harctéri parancsnokok új haditervet szorgalmaznak. A The Washington Post szerint az elnök Camp Davidben telekonferencián tartott haditanácsot legfontosabb tanácsadóival. Az elnök támogatásáról biztosította Donald Rumsfeld védelmi minisztert, aki szerint folytatni kell a szárazföldi offenzíva előkészületeit a Bagdadot védő Köztársasági Gárda alakulatai ellen, miközben újabb és újabb erők érkeznek Irakba. A haditanács megerősítette a Washingtonban kidolgozott haditervet és minden másként vélekedő értésére adta, hogy mit akar az elnök, a fegyveres erők főparancsnoka.

KI ÉRDEKELT A RENDEZÉSBEN?

„Az újjáépítés hadizsákmánya olyan amerikai vállalatoknak jut, amelyek közel állnak a kormányhoz” – írta a La Razón című spanyol lap. Irak újjáépítése négy fő területen fog megtörténni: a kőolajtermelés, az infrastruktúra, a technológia és a fegyverkezés területén. A kőolajtermelésben a következő amerikai vállalatok vesznek részt az újjáépítésben (a lap zárójelben megadja, korábban kik voltak érdekeltek a cégekben, vagy töltenek be most vezető posztokat): a Halliburton, a Bechtel Corporation, a Chevron-Texaco (Condolezza Rice, a Nemzetbiztonsági Tanács vezetője), a BP-Amoco (Gale Norton belügyminiszter) és az Exxon-Mobil. Az infrastrukturális újjáépítésben a következő vállalatok érdekeltek: a Bechtel Corporation (George Shultz volt külügyminiszter, Caspar Weinberger volt védelmi miniszter és William Casey, a CIA volt igazgatója), a Flour Corporation (Paul Wolfowitz, védelmi miniszterhelyettes, és főnöke, Donald Rumsfeld), a Louis Berger, a Parson Group, a Gilead Science (Donald Rumsfeld) és a Halliburton (Dick Cheney alelnök). A technológiai újjáépítésben érdekeltek a Lucent Technologies, a Motorola (Donald Rumsfeld), a Global Crossing (Richard Perle, a Pentagon Védelmi Politikai Tanácsának volt elnöke), a Trireme Partners (Henry Kissinger volt külügyminiszter, Paul Wolfowitz, Richard Perle) és a Gulfstream Aerospace (Colin Powell külügyminiszter). Végül a fegyverkezés területén a következő vállalatok érdekeltek: a Raytheon, a Boeing (Norman Mineta közlekedési miniszter), a General Dynamics, a McDonnell Douglas, a Lockheed-Martin (George Shultz, Norman Mineta) és a Carlyle Group.

CHIRAC–BLAIR EGYEZTETÉS

Jacques Chirac francia elnök és Tony Blair brit miniszterelnök telefonbeszélgetésén közös szándékként fogalmazta meg, hogy „Franciaország és Nagy-Britannia szorosan együtt munkálkodjon” a háború utáni Irakot illetően. Chirac és Blair egyetértett abban, hogy „az ENSZ-re fontos szerepnek kell hárulni a konfliktus után” – közölte a párizsi elnöki hivatal. A francia elnök részvétet nyilvánított Blairnek a brit erők Irakban elszenvedett veszteségei miatt.

IRAKI DEZERTŐRÖK KIVÉGZÉSE

Iraki ellenzékiek állítása szerint az iraki hadsereg kivégezte „számos” olyan katonáját, akik az elmúlt napokban megpróbáltak egységüktől megszökni és a kurd ellenőrzésű észak-iraki területre távozni. Egy közlemény szerint 50 katonát lőttek le, egy másik szerint tizenötöt. Az állításokat független hírforrásból nem lehetett megerősíteni. Kurd források szerint az iraki hadsereg a háború március 20-i kirobbanása után éppen azért vonta hátrább egyes alakulatait az észak-iraki kurd autonóm övezet határáról, hogy megakadályozza a katonák dezertálását.

MEGKÉRDŐJELEZETT HASONMÁSOK

A német hírszerzés nem hiszi, hogy Szaddám Huszeinnek hasonmásai lennének. Michaela Heber, a BND szóvivője elmondta, évtizedeken át tanulmányozták a Huszeinről készült fotókat és filmfelvételeket. A szakemberek nemcsak bizonyos, megváltoztathatatlan jegyeket hasonlítottak össze, hanem az iraki vezető hangját és beszédmódját is. „Nem tudtunk hasonmást felfedezni” – mondta hozzáfűzve, hogy ez a megállapítás érvényes az iraki háború kezdetét követő Szaddám-szereplésekre is. Ezzel szemben Dieter Buhmann német szakértő összehasonlító vizsgálatai alapján állítja, Huszeinnek három hasonmása is van, s hogy például Jörg Haider osztrák politikus, amikor Bagdadban járt, nem a valódi Szaddám Huszeinnel rázott kezet.

TÜNTETÉSEK MINDENHOL

Közben a világ minden táján tüntetéseket szerveznek az iraki háború ellen, néhol mellette is. Tízezrek vonultak az utcára szombaton Bostonban, ahol a vietnami háború óta nem volt ilyen hatalmas béketüntetés. A béketüntetéssel egy időben a háború hívei is felvonultak, de ők nagyon kevesen voltak. A rendőrség gondoskodott arról, hogy távol tartsa egymástól a két tüntetést, így nem voltak incidensek.