Alapvető változások az unió rendjében és működésében

Brüsszel. Több mint két évig tartó előkészületek után fogadták el pénteken éjszaka az EU alkotmányát, amely több tekintetben alapvető változásokat hoz az unió intézményi rendjében és működésében. Jogilag a legfontosabb változást magának az új alapszerződésnek az alkotmányos jellege jelenti. A dokumentum ugyanis egyetlen keretbe foglalja az EU úgynevezett elsődleges jogát, szakítva azzal a korábbi gyakorlattal, amelyben ezt az egymást követő – részben kiegészítő, részben felülíró – alapító szerződések sora alkotta.

Nézzük a legfontosabb újításokat, amelyek az intézményrendszert és működési módját érintik.

Az állam- és kormányfőkből, valamint az EB elnökéből álló Európai Tanács élére minősített többséggel, egyszer megújítható két és fél éves időszakra állandó elnököt választanának, akinek azonban nem lennének végrehajtói és döntéshozatali jogkörei és saját apparátusa sem. Fő feladata a tanács munkájának az előkészítése és megszervezése, illetve folyamatosságának biztosítása lenne. Ellátná az unió külső képviseletének a feladatát is, de e szerepében nem csorbíthatná az EB elnökének és az EU külügyminiszterének a hatásköreit. Az állandó elnöki tisztség bevezetésével átalakul az a jelenlegi gyakorlat is, amelyben az unió napi politikai tevékenységét az egymást félévente váltogató soros elnökségek szervezik és irányítják. A forgási rendszer megmarad, de az elnökséget hármas csoportokban és 18 hónapos időszakokra szólóan fogják ellátni a tagállamok.

Létrehozzák az EU külügyminiszterének tisztségét, ami gyakorlatilag a jelenlegi kül- és biztonságpolitikai főképviselő, valamint az EB külkapcsolatokért felelős tagja posztjának az összevonását jelenti.

Az Európai Bizottságot illetően 2014-ig érvényben marad az az elv, amely szerint mindegyik tagország egy-egy biztost delegálhat a testületbe. 2014-től a bizottság tagjainak száma a tagállamok számának kétharmadára csökken; ezen a körön belül egy később meghatározandó forgási rendszerrel gondoskodnak majd a tagországok egyenrangúságának érvényesüléséről.

Nem változik az a jelenlegi szabály, amely szerint az EB elnökét az Európai Tanács javaslatára az Európai Parlament választja meg abszolút többséggel, illetve hogy a parlament bizalmatlansági indítvány megszavazásával lemondásra kényszerítheti a bizottságot.

A döntéshozatali eljárásokban alkalmazandó szavazási rendszert – az egész alkotmányozási folyamat legnehezebbnek bizonyult kérdését – illetően a tagállamok végül elfogadták a konventnek azt a javaslatát, hogy az egyes tagországokra jutó szavazati súlyok bonyolult rendszerét a kettős (a tagországok száma és az általuk képviselt népességarány szerinti) többség váltsa fel. Az új rendszerben akkor tekintenének egy döntést elfogadottnak, ha azt a tagállamok 55 százaléka – de legalább 15 ország – támogatja, és ugyanezek az országok az unió össznépességének legkevesebb 65 százalékát képviselik. Másrészt a minősített többség akkor is elértnek tekintendő, ha négynél kevesebb tagország szavaz a döntés ellen. Ennek az elvnek a fordítottja, hogy a döntések elfogadásának megakadályozására képes úgynevezett blokkoló kisebbséget legkevesebb négy ország alkothat. Ez a rendszer 2009-től lépne érvénybe.

Az alkotmányos szerződés egy sor újabb területre terjeszti ki a minősített többséggel történő döntéshozatal szabályát az egyhangúság követelménye – a tagállami vétó – rovására.

Az egyhangúság követelményének visszaszorulásával tovább bővülnek az Európai Parlament jogkörei is, mert a minősített többséggel történő döntéshozatal általában az úgynevezett együttdöntési eljárással párosul. Ennek az a sajátossága, hogy a parlament és a miniszterek tanácsa teljesen egyenrangú félként szerepel a döntéshozatali folyamatban, végleges határozat egyikük ellenére sem születhet.

Mindketten visszaléptek

Brüsszel. Chris Patten EU-biztos sem jelölt már Romano Prodi utódjának tisztére a következő Európai Bizottság élén. Ezt szombaton hajnalban jelentette be Bertie Ahern, az EU soros elnöki tisztét betöltő ĺrország kormányfője. Előzőleg a Franciaország és Németország által támogatott Guy Verhofstadt közölte, hogy visszavonja jelöltségét. Azt még nem tudni, hogy mikor lesz EB-elnök, Ahern azt a reményét fejezte ki, hogy talán még az ír EU-elnökség ideje alatt, azaz június végéig megszülethet az eredmény. Javier Solana külügyi főbiztos tegnap jelezte: ha felkérnék, vállalná a tisztséget. (MTI, TASR)

A britek többsége elveti az alkotmányt

London. Tegnap közölt felmérések szerint a brit választók jelentős többsége elvetné a brüsszeli csúcson jóváhagyott uniós alkotmányt, ha most tartanák az erről meghirdetett népszavazást. Tony Blair kormányfő szerint az alkotmány ügyében „realitások küzdenek mítoszokkal”. A The Sunday Timesban közölt felmérés szerint 57 százalék utasítaná el a dokumentumot, 28 százaléknyi támogató voks ellenében. A többség nem hisz Blairnek, amikor azt mondja, hogy sikerült megőrizni a brit vétót a legsarkalatosabb kérdésekben, az adózásban, a védelemben, a büntetőjogban és a menekültügyben. (MTI)