A végrehajtás módja

Az éves jelentésnek a határon túli magyarokról szóló törvénnyel kapcsolatos megállapításai a kül- és biztonságpolitikai fejezetbe kerültek. A jelentés a következőképpen fogalmaz:

„Magyarország tovább folytatta a jószomszédi kapcsolatok fejlesztését a határos országokkal és elősegítette a regionális kooperációt.

Mindazonáltal, a határokon túl élő magyarokról szóló törvénynek a megfelelő konzultációk nélküli parlamenti elfogadása 2001. júniusában vitát idézett elő ezen szomszédok némelyikével. Jóllehet a törvény tárgya a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek támogatása és kulturális örökségének megőrzése, néhány ebben a törvényben lefektetett rendelkezés látszólag ellentmondásban áll (apparently conflict) a kisebbségvédelem elterjedt európai modelljével, mint ahogy ezt az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Bizottsága (Velencei Bizottság) 2001. október 19-én elfogadott jelentésében megállapította. E jelentés szerint más államokban élő és ottani állampolgársággal rendelkező nemzeti kisebbségeknek (az anyaország részéről) csak az államok területi szuverenitásának, pacta sur servanda, az államok közötti baráti kapcsolatoknak és az emberi jogoknak és alapvető szabadságoknak, kiemelten a diszkrimináció tilalmának a tiszteletben tartása mellett nyújtható jogszerűen egyoldalú intézkedéseken alapuló kedvezmény. A törvénynek, mint ezt 27. cikke 2. bekezdése elő is írja, legkésőbb a csatlakozás után összhangban kell lennie a közösségi acquis-val, mivel jelenleg nem felel meg az (uniós) Szerződés 6., 7., 12. és 13. cikkében lefektetett, diszkriminációt tiltó elvnek.

Mivel a törvény maga keretjogszabály, nem alkalmazható a végrehajtási rendeletek elfogadása nélkül. Magyarországnak következésképpen eleget kell tennie a fenti elveknek és meg kell tartania a szükséges konzultációkat annak érdekében, hogy megegyezésre jusson szomszédaival is a jogszabály jövőbeni végrehajtásáról. 2001 nyarán konzultációk kezdődtek a román és szlovák kormánnyal, eddig konkrét eredmények nélkül. A Velencei Bizottság jelentésének elfogadását követően, beleértve magát Magyarországot is, Magyarország mindazonáltal elkötelezte magát a jelentés megállapításainak való megfelelésre.”

A kedd esti hírügynökségi jelentés szerint Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa az országjeletések elfogadása után tartott strasbourgi sajtóértekezletén kijelentette: a magyar kedvezménytörvényről csak a végrehajtása során fog kiderülni, hogy megfelel-e az Európában érvényes kisebbségvédelmi normáknak. A jelentésben szereplő megállapítással ellentétben úgy fogalmazott, hogy a státustörvénynyel kapcsolatos problémákat kizárólag a jogszabály megfelelő végrehajtásával lehet megoldani. A végrehajtás módjáról pedig a szomszédos országokkal folytatott konzultációk során kell megállapodni. E konzultációk folyamatban vannak, s a törvény értékeléséhez meg kell várni a kimenetelüket – tette hozzá. (ú, m)