A szíriai békét sürgette a pápa

Vatikánváros. A Szíriában folyó „irtóháború” befejezését és a humanitárius jog betartását sürgette hagyományos húsvéti Urbi et Orbi áldásában Ferenc pápa.

Szent Péter-bazilika loggiáján tízezrek előtt mondott üzenetében a katolikus egyházfő egyben „a béke gyümölcseit kérte az egész világ számára, mindenekelőtt a szeretett és megkínzott Szíria számára, amelynek népességét kimerítette a véget nem érő háború”.

„Bárcsak ezen húsvéton a feltámadott Krisztus fénye megvilágítaná valamennyi politikai és katonai vezető lelkiismeretét, hogy legyen vége a mészárlásnak” – mondta a pápa.

Az egyházfő egy nappal az után beszélt erről, hogy a szíriai hadsereg parancsnoksága bejelentette, hogy visszafoglalta Kelet-Gúta városainak és falvainak a többségét. Tízezrek kimenekítése folyik a főváros keleti peremvidékén fekvő városokból, ahol a konfliktus kezdete előtt kétmillióan éltek, és jelentős kereskedelmi és ipari negyedek működtek.

A pápa békét szorgalmazott Dél-Szudánban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban is.

A katolikus egyházfő szorgalmazta a „megbékélést a Szentföldön, ahol „védtelen emberekre csapnak le”. „Fohászkodjunk a megbékélés gyümölcseiért a ma is konfliktusok sebezte Szentföld számára, amelyek nem kímélik a védteleneket” – mondta a pápa. Pénteken gázai övezeti tüntetők és izraeli katonák összecsapásaiban 16 ember halt meg, a legtöbben a 2014. évi gázai hadművelet óta.

A koreai-félszigeti helyzetről szólva a pápa bátorította a folyamatban lévő „párbeszédet”, a phenjani kísérleti atomrobbantások és ballisztikusrakéta-tesztek két éve utáni enyhülés időszakát.

„Azok, akik felelősséggel bírnak, járjanak el bölcsességgel és jó ítélőkészséggel a koreai nép érdekében, és építsenek ki bizalmi kapcsolatokat a nemzetközi közösségen belül” – szorgalmazta a pápa.

A pápa nemzetközi segítséget kért Venezuela számára, hogy többen ne hagyják el hazájukat a gazdasági és a politikai válság miatt.

Ferenc, aki 2013. évi megválasztása óta a római katolikus egyház fejeként a hatodik húsvéti szentmiséjét mutatta be az áldás előtt, felszólította a Szent Péter téren összegyűlt hallgatóit, hogy a világban előforduló oly sok igazságtalanság megszüntetéséért munkálkodjanak.

A pápa azért imádkozott, hogy Jézus ereje „hozza meg a remény és a méltóság gyümölcseit, ahol nélkülözés és kirekesztés, éhség és munkanélküliség van, ahol – manapság oly gyakran elutasított – bevándorlók és menekültek vannak, ahol megtalálható a selejt kultúrája, a drog- és az emberkereskedelem, valamint a rabszolgaság modern formái”.

A hívőknek, a kíváncsi turistáknak, sőt még a szentmise bemutatásában részt vevő papoknak is hosszú sorokat kellett végigállniuk vasárnap reggel, mire a fémkapukon és a táskák ellenőrzése után a reggeli óráktól a közlekedés előtt lezárt a Szent Péter térre bejutottak. Az olasz hatóságok a húsvétot biztonsági szempontból magas kockázatú időszaknak tekintik.

„Róma a katolikus vallás központja, itt van a pápa, a Vatikán. Azok számára, akik radikálisan gondolkodnak a szent háborúról, Róma sok mindent jelképez” – mondta szombaton Federico Capiero de Raho terrorellenes ügyész, akit igencsak aggasztanak a Szíriából és Irakból visszatérő radikalizálódott olaszok.

Marco Minniti, a leköszönő olasz kormány belügyminisztere vasárnap egy interjúban úgy vélte, hogy a bevándorlók és menekültek között 120 olasz fegyveres térhetett vissza egyénileg Olaszországba.

A Szent Péter teret húsvét vasárnapján 50 ezer szál virág díszítette – többségében tulipánok és sárga nárciszok, illetve rózsák és orchideák –, amelyek immár 32. éve Hollandia adományai.

Tavaly a virágokat a római sirályok megdézsmálták, de a kertészek idén lézer segítségével riasztották el a mise előtt a madarakat.