A cseh belügyminiszérium bejegyezte a szudétanémet szövetséget

Tomás Pecina, a szövetség megalakításának egyik kezdeményezője kedden honlapján közölte, hogy erre a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság kötelezte a belügyi tárcát. A cseh belügyminisztérium 2009-től 2013-ig három alkalommal utasította el a Csehországi, Morvaországi és Sziléziai Szudétanémetek Honfitársi Szövetségének hivatalos bejegyzését egyrészt a szervezet vitatható nevére, másrészt pedig a szervezet várható tevékenységére.

A tárca azt a véleményt alakította ki szerveződő szövetségről, hogy annak a tevékenysége sértené a cseh alkotmányt és a törvényeket. A legfőbb indok pedig az, hogy a szövetség programjában állítólag követeli a Benes-dekrétumok érvénytelenítését, valamint a kitelepített szudétanémetek vagyonának visszaadását. A minisztérium azt is megemlítette: 1995-ben a cseh alkotmánybíróság már foglalkozott a Benes-dekrétumokkal, s arra a következtetésre jutott, hogy azok a maguk idejében törvényesek és indokoltak voltak.

A szövetség képviselői azt állítják, hogy legfőbb céljuk a cseh-német megbékélésen dolgozni és feloldani a múlt traumáit.  Szintén közölték, hogy szervezetük közvetlenül nem kapcsolódik a Németországban és Ausztriában működő szudétanémet honfitársi szövetséghez (Sudetendeutsche Landsmannschaft). 

A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság március elején azonban a belügyminisztérium elutasító álláspontját megsemmisítette. A taláros testület szerint nincs törvényes ok arra, miért ne lehetne bejegyezni a szövetséget. "A gondolatokat és nézeteket elnyomó rendszer, amely az autoriter állami mechanizmusokra jellemző, egy jogállamban használhatatlan és elfogadhatatlan" - olvasható a bírósági döntés indoklásában.

A szudétanémeteket és a szlovákiai magyarokat a II. világháború után a korabeli csehszlovák hatóságok háborús bűnösnek nyilvánították. Megfosztották őket állampolgárságuktól, vagyonuktól, s mintegy hárommillió szudétanémetet kitelepítettek az országból. A magyarok kitelepítését a potsdami nagyhatalmi értekezlet 1945 nyarán nem hagyta jóvá, így a szlovákiai magyarság felszámolását más eszközökkel próbálta megvalósítani az akkori csehszlovák állam, élén Edvard Benes elnökkel.   

A csehszlovák vezetés II. világháború utáni intézkedéseit a németek, az osztrákok és a magyarok is gyakran bírálják.