A Bush–Putyin találkozó diplomáciai botránya

Bush és Putyin szombaton, kétnapos tárgyalásaik végén a két ország kölcsönös viszonyát szilárdnak és jónak mondotta. Bush nagyszerű párbeszédről beszélt Camp Davidben, Putyin pedig nagyon hasznos, jó találkozóról. Bush kiemelte kapcsolatuk bizalmas jellegét, és kijelentette, hogy „Putyin elnök imponál nekem, kedvelem őt”. Az orosz és az amerikai elnök feltételezett atomfegyverprogramjuk feladására szólította fel Iránt és Észak-Koreát. Az iraki háborúval kapcsolatos nézeteltéréseik ellenére egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy bíznak egy szabad és demokratikus Irak felépítésében. Iránról szólva Bush kijelentette: közös célunk, hogy megbizonyosodjunk arról, Iránnak nincs semmilyen atomfegyvere vagy atomfegyverprogramja. Putyin elmondta: az USA és Oroszország „világos, de tiszteletteljes jelzést akar küldeni Iránnak, hogy fokozza együttműködését az atomsorompó-szerződés betartását ellenőrző Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel”. Iránhoz és Észak-Koreához intézve szavait Bush közölte: „nyomatékosan felszólítjuk Észak-Koreát, hogy maradéktalanul, ellenőrizhető módon és visszafordíthatatlanul szüntesse be nukleáris programjait. Nyomatékosan felszólítjuk Iránt, hogy tegyen eleget az atomsorompó-szerződésből fakadó összes kötelezettségének”.

Putyin egy új ENSZ-határozat tartalmától tette függővé Oroszország hozzájárulását az iraki újjáépítéshez. A részvétel „fokát, mértékét és szintjét Moszkva azután fogja meghatározni, hogy megismeri az új határozat paramétereit”. Az elmaradt ígéretek ellenére Bush úgy nyilatkozott, hogy nem csalódott. „Elfogadom, hogy néhány ország részvételét akadályozza az ENSZ-határozat hiánya”. Reményét fejezte ki, hogy politikai megoldást találnak Csecsenföldön, és megszűnnek a terrortámadások a térségben. „Szembe kell szállni a terroristákkal, bármely térségben okoznak is zűrzavart és pusztulást, beleértve Csecsenföldet is” – mondta. A Közel-Kelettel kapcsolatban Putyin úgy foglalt állást, hogy a rendezésben nincs ésszerű alternatívája az útiterv néven ismert nemzetközi békekezdeményezésnek.

A grani.ru orosz internetes magazin tegnap azt írta, az amerikai fél meglepetten tapasztalta, hogy az ENSZ-vízummal New Yorkba érkezett oroszbarát Kadirov csecsen elnök – ő a Kreml favoritja a vasárnapi csecsenföldi elnökválasztáson is – Putyin küldöttségének tagjai között szerepel. A Fehér Ház először nemkívánatosnak minősítette a csecsen politikus washingtoni jelenlétét, majd képviselője útján közölte: Kadirov nem utazhat Camp Davidbe. A washingtoni orosz nagykövetség értetlenségét fejezte ki az ügy kapcsán, mondván: Washington Kadirovval nem áll szóba, miközben csecsen lázadókat és terroristákat fogad. A diplomáciai közjátékról beszámoló The Los Angeles Times a csecsenföldi elnökválasztási kampány során észlelt visszaélésekről, egyebek között Kadirov biztonsági gárdájának garázdálkodásairól is írt. Ezt a különítményt vádolják Malik Szajdullajev választási kampányfőnöke fiának meggyilkolásával. (Szajdullajev Kadirov legesélyesebb ellenfelei közé tartozott az október 5-re kiírt választáson.) A péntek-szombati Bush–Putyin csúcstalálkozóval egy időben jogvédő szervezetek tiltakozásokat rendeztek az Egyesült Államokban Putyin felelősségre vonását követelve a csecsenföldi eseményekért. Maga Kadirov azt mondta, azért érkezett az USA-ba Putyin küldöttségének tagjaként, hogy megváltoztassa a nyugati országok véleményét Csecsenföldről. Putyin pedig amerikai tévécsatornáknak úgy fogalmazott: minden olyan kérdést provokációnak tart, amely az emberi jogok csecsenföldi megsértésével kapcsolatos. Szavai szerint ezeknek a kérdéseknek kizárólag az a céljuk, hogy megrontsák az orosz–amerikai viszonyt.