Vonzó a külföldi kezelés

 A magas hajlandóság ellenére a lakosság törtrészének van csak tapasztalata a külföldi gyógykezeléssel: 3% esett át akut, nem tervezett kezelésen, 2% pedig tervezett kezelésen. Ez teljesen egyezik az uniós átlaggal, de egyes országok között jelentős különbségek vannak.

A legtöbben Luxemburgból kezeltették magukat külföldön, a megkérdezettek 16%-a kapott kezelést másik országban, az olaszok 11%-a, a magyaroknak pedig 10%-a vett igénybe külföldi gyógykezelést a felmérést megelőző 12 hónapban.

A legkevesebben Bulgáriából kezeltették magukat külföldön, a lakosságnak mindössze 1%-a.

A legtöbben olyan kezelésekért utaznának, amely nálunk nem elérhető, Szlovákiában 68% adta ezt meg a lehetséges külföldi kezelés indokaként. A második leggyakrabban említett ok 61%-kal a színvonalasabb ellátás, 40% pedig a jó nevű szakorvosok miatt utazna ki.

Habár az emberek többsége a színvonal és a nálunk nem elérhető kezelések miatt utazna, a döntést 53% az alapján hozná meg, hogy a költségeket milyen mértékben fizeti ki a hazai egészségbiztosító. Ez jóval magasabb az uniós átlagnál, amely mindössze 31%.

Uniós összehasonlításban a legtöbben a kisebb országok lakói közül utaznának külföldi kezelésre. A listát Málta vezeti, ott a lakosság 78%-a hajlandó külföldre is elutazni a kezelésért, majd Hollandia, Ciprus, Dánia és Szlovénia következik mintegy 60% körüli vagy e feletti hajlandósággal. A sor végén a németek vannak 11%-os hajlandósággal, majd a finnek, az osztrákok és a franciák következnek. A szlovák lakosság viszonylag tájékozott, 63% tud róla, hogy a kezelés költségeit vagy egy részét fizeti a hazai biztosító.