Veszélybe kerülhet a légi Vitalita központ

A Vitalita egészségközpont a jelenlegi formájában 2003 óta működik a csallóközi Lég településen. A nonprofit szervezetként működő intézmény komplex egészségügyi ellátást biztosít, több különféle osztállyal. Ilyen például a krónikus betegek osztálya, amely a hosszú távú betegségben szenvedő páciensek gyógyítására szolgál, de van egy specializált osztály is, ahol az agyvérzésből lábadozó személyek rehabilitációját végzik. Emellett pár héttel ezelőtt egy új pszichológiai központot is nyitottak az intézményben, ahol magyar és szlovák nyelvű orvosok egyaránt kezelik a betegeket. Végül, de nem utolsósorban a szervezet szociális ellátással is foglalkozik, egy idősotthont működtetnek.

Az egészségközpontban naponta több tucat beteget kezelnek, a krónikus betegek osztályán például mintegy 120 kórházi ágy van. Slovák Gyula, a Vitalita igazgatója lapunknak elmondta, az intézmény az utóbbi hetekben nehéz anyagi helyzetbe került, így fennáll a veszély, hogy 20 alkalmazottat el kell bocsátani, ami akár egy teljes osztály megszűnéséhez is vezethet.

Egyezkedés a biztosítóval

Slovák elmondása szerint a probléma még októberben kezdődött, amikor a Szlovák Kórházszövetség (ANS) – amelynek a Vitalita is tagja – próbált egyeztetni az Általános Egészségbiztosítóval az új szerződések feltételeiről. A légi intézmény többször is jelezte, hogy a biztosító által kínált feltételek nem felelnek meg az elvárásaiknak, de az ügyben nem történt előrelépés. Slovák elmondása szerint jelenleg azzal küszködnek, hogy az alkalmazottak bérét ki tudják fizetni. A törvény értelmében az egészségügyi dolgozók fizetése a két évvel korábbi bruttó átlagbér növekedésével együtt változik, az egészségbiztosítók által kínált szerződéseknek pedig fedezniük kellene a megemelkedett bérköltségeket. A VšZP ajánlata azonban ennek nem tett eleget.

„A helyzet megértéséhez két tételt kell tisztázni. Az egyik az úgynevezett napidíj, ami fedezi a betegellátás teljes költségét, az elszállásolástól kezdve egészen az orvosok munkájáig. A béremelést a korábbiakban úgy kompenzálták, hogy a napidíj összegét megemelték. A másik fontos tétel a havi limit, ami azt fejezi ki, hogy egy hónap alatt összesen mennyi pénzt költhetünk el. A logika azt diktálja, hogy ha megemelik a napidíjat, akkor a havi limitet is emelni kell, máskülönben kevesebb beteget láthatunk el. Az utóbbi években ez így is működött, idén viszont megtörtént az, hogy a napidíj összege felment, a havi limitet azonban csökkentették”

– magyarázta lapunknak a Vitalita igazgatója.

Konkrét összegben kifejezve ez azt jelenti, hogy a havi 260 ezres limitet 220 ezerre csökkentették. Slovák elmondása szerint már az sem segített volna az intézményen, ha a limitet nem emelik, viszont így, hogy egyenesen csökkentették, rendkívül nehéz helyzetbe hozták a Vitalitát. Az igazgató állítja, ilyen feltételek mellett 20 alkalmazott elbocsátása fenyeget, ami tulajdonképpen egy teljes osztály bezárásával járna.

Politikai közbenjárás

A Vitalita szempontjából az Általános Egészségbiztosítóval kötött szerződések a legfontosabbak, mert a legtöbb betegük idős, és ők javarészt a VšZP ügyfelei. Slovák szerint az a legaggasztóbb, hogy a biztosítóból nem voltak hajlandók válaszolni a leveleikre.

„Kétségbeesésemben Nagyszombat Megye Önkormányzatának alelnökéhez, Berényi Józsefhez fordultam, akinek a közbejárása után a biztosító végre felvette velünk a kapcsolatot”

– mondta az igazgató, aki szerint végül kaptak egy kompromisszumosnak nevezhető ajánlatot.

„A közgazdászunk jelenleg azt számolgatja, hogyan tudnánk megfelelően kijönni ebből a helyzetből”

– tette hozzá Slovák. Mint mondta, mindent megtesznek azért, hogy egyetlen alkalmazottat se kelljen elküldeniük, de ez még egyelőre nyitott kérdés.

Az üggyel kapcsolatban felkerestük Berényi Józsefet (Szövetség), aki elmondta, örül, hogy sikerült némi nyomást gyakorolnia a biztosítóra, de megyei alelnökként korlátozottak a lehetőségei.

„Úgy fogalmaznék, hogy a megyén belül talán van némi tekintélyem, és ennek köszönhetően néha sikerül pozitív változást elérni és segíteni az ügyeken. Ahhoz azonban, hogy a rendszer változzon, vissza kellene kerülnünk a parlamentbe”

– nyilatkozta a Szövetség MKP-platformjának vezetője.

Arra a kérdésre, hogy az OĽaNO színeiben induló Jozef Viskupič megyeelnökön keresztül megpróbál-e nyomást gyakorolni vagy tárgyalást kezdeményezni a párt kormánytagjaival az egészségügyi intézmény problémáit illetően, az alelnök nemmel felelt.

„A zsolnai megyeelnök is az OĽaNO színeiben indult, illetve a kassai és az eperjesi megyeelnök is élvezte a mozgalom támogatását, most mégis megkurtítják a megyei önkormányzatok költségvetését. Nem szabad túlértékelni ezeknek a személyes kapcsolatoknak a jelentőségét”

– magyarázta Berényi.

Továbbá elmondta, a közbenjárás alatt azt kell érteni, hogy felhívta a biztosító figyelmét arra a tényre, hogy a Vitalita nemcsak a szlovák, hanem a magyar anyanyelvű páciensek számára is biztosítja, hogy képesek legyenek megértetni magukat a szakemberekkel.

„Nem biztos, hogy a biztosítóban tudatosították ezt, ezért is éreztem úgy, hogy figyelmeztetnem kell őket”

– tette hozzá.

Magyar ügy

Slovák Gyula is hangsúlyozta, a Csallóközben élő magyarok számára az intézmény kiemelten fontos, főként az agyvérzéses betegek rehabilitálására szolgáló osztály, amit még 2019-ben nyitottak meg. Ennek az osztálynak a működtetéséhez számos szakemberre van szükség, többek közt orvosokra, nővérekre, szanitécekre, gyógytornászokra. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy az agyvérzés után a betegek egy jelentős része szellemileg teljesen le van épülve, így szükség van logopédusok és pszichológusok beavatkozására is. A magyar anyanyelvű betegek esetében pedig különösen fontos, hogy a szakemberek beszéljenek magyarul, hogy képesek legyenek megérteni egymást.

„Mi vagyunk az egyetlen kórház Szlovákiában, ahol mindezt magyar nyelven tudjuk biztosítani”

– jegyezte meg a Vitalita vezetője.

Az agyvérzéses esetek rehabilitációját Slovák szerint rajtuk kívül csak a Kovácsfalván (Kováčová) található Nemzeti Rehabilitációs Központban (NRC) végzik, de oda a kapacitásproblémák miatt rendkívül nehéz bekerülni. Az igazgató úgy fogalmazott, korábban még éppen a biztosító vezetősége biztatta őket arra, hogy nyissák meg ezt az osztályt, így most, hogy „már nem akarják rendesen finanszírozni a működését, kissé sértve érzik magukat”.

Rendszerszintű probléma

Slovák sajnálatosnak nevezte, hogy az intézmény az utóbbi években szépen fejlődött, most pedig már amiatt kell aggódnia, hogy miből fogja kifizetni az alkalmazottait. Elmondása szerint ez nemcsak az általa igazgatott intézmény problémája, hanem más, hasonló profillal rendelkező kórházak – amelyek nem az állam vagy a Penta csoport tulajdonában vannak – is ilyen problémákkal küszködnek. Az igazgató szerint az a legnagyobb baj, hogy az egészségügyi minisztérium, a pénzügyminisztérium és a biztosítók egymásra hárítják a felelősséget.

„Azt gondolom, felül kellene vizsgálni Rudolf Zajac egykori miniszter egészségügyi törvényeit, hogy minden fél rendesen végzi-e a dolgát. Ha szükséges, személy szerint nem ellenezném az új törvényeket sem, mert a laikus is látja, hogy ez a rendszer így nem működik. Arról nem is beszélve, hogy 200 vagy 300 millió euró hiányzik a szlovák egészségügyből”

– tette hozzá Slovák.

Mint mondta, még ha sikerül is megoldani a jelenlegi finanszírozási problémákat, már előre tart attól, mi lesz a következő tárgyalások során, hiszen az infláció és a rendkívüli drágulás újabb, előre nem látható költségeket hozott magával, amelyeket valamilyen módon szintén kompenzálni kell.

Az üggyel kapcsolatban kerestük az egészségügyi minisztériumot is, de egyelőre nem válaszoltak a kérdéseinkre.