Végre mindenkinek juthat pszichológus? A kormány komoly változásokat hagyott jóvá a mentálhigiénés ellátás terén

Az egészségügyi minisztérium elismeri, hogy Szlovákiában a mentális egészség kérdése továbbra is elhanyagolt téma, ami szorosan összefügg az ellátás nehéz elérhetőségével, valamint azzal, hogy a mentális betegségek továbbra is erősen tabutémának számítanak a társadalomban.

Hogy fest Szlovákia mentális egészsége?

A tárca az Érték a Pénzért (ÚHP) elemzőintézet 2020-as tanulmányát idézi, melynek alapján 2017-ben minden kilencedik szlovákiai állampolgár küszködött legalább egy mentális zavarral, az esetek többségében ezek szorongásos zavarok voltak. A mentális betegségek által okozott egészségügyi problémák hatással lehetnek az emberek érzelmi állapotára, viselkedésére, gondolkodására és kognitív képességeire. A mentális zavarok többsége a produktív életszakaszban jelentkezik, de ezek mintegy fele már a gyermekkorban kialakul, és csak később tör felszínre.

A problémát csak tetézi, hogy az imént felsorolt adatok 2017-re vonatkoznak, tehát az állam nem rendelkezik friss, átfogó adatokkal a lakosság mentális állapotával kapcsolatban, ráadásul tabutéma jellegüknél fogva ezek az egészségügyi nehézségek nagy arányban rejtettek is maradnak.

„Az előzetes szlovákiai epidemiológiai kutatások azt mutatják, hogy a depressziós tünetekkel küzdők 67 százaléka, az alkoholfüggőknek pedig a 80 százaléka nem részesül kezelésben, tehát nem is kerül be a statisztikákba. A kezelés elmaradásának fő okai a társadalmi megbélyegzés és az egészségügyi ellátás rossz elérhetősége"

– olvasható a törvénytervezet indoklásában.

Miért nem működik?

Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter és csapata úgy látja, a pszichológusok és pszichiáterek hiányát komplex, rendszerszintű problémák okozzák, a törvénytervezet ezeket a jogi és adminisztrációs akadályokat hivatott megszüntetni.

Az okok között említik:

• a pszichológiai és a pszichoterápiás munka nem megfelelő jogi szabályozását és az érintett minisztériumok közötti hiányzó együttműködést;
• az új munkahelyek létrehozásának elégtelen támogatását;
• az olyan egészségügyi intézmények elhanyagolását, amelyek átfogó mentálhigiénés ellátást képesek nyújtani a betegek számára;
• nem utolsó sorban pedig a szakemberek nem megfelelő anyagi megbecsültségét.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A statisztikák hiányának problémája abban is megnyilvánul, hogy az egészségügyi minisztériumnak nincsen teljes átlátása arról, hányan is tevékenykednek a pszichológiai ellátásban. A Szlovák Pszichológus Kamara (SKP) mintegy 1600 szakembert tart számon, ez azonban korántsem tekinthető pontos adatnak – a szervezet ugyanis csak azokat regisztrálja, akik a törvény értelmében is pszichológusnak minősülnek, és erről engedélyük is van.

Vannak azonban más egészségügyi szakirányok, amelyek képviselői szintén pszichoterápiás kezelést nyújtanak – például a gyógypedagógusok vagy a logopédusok –, de ők a jogszabályok értelmében nem minősülnek pszichológusnak, ezért más egészségügyi szervezetek jegyzik őket.

És ez csak a jéghegy csúcsa: az SKP mindössze az egészségügyben tevékenykedő pszichológusokat tartja számon, de a tárca becslése szerint ők az összes hazai szakember mintegy 25 százalékát teszi ki. A mentálhigiénés dolgozók 75 százaléka az egészségügyön kívül tevékenykedik, főként az oktatásügyben.

A másik gyakorlati probléma a jogszabályi feltételekből adódik. A minisztérium a javaslatban 18 olyan jogszabályt sorol fel, amely valamilyen formában szabályozza a mentálhigiénés szakemberek munkáját. Šaškóék szerint ez tarthatatlan állapot, a szétdaraboltság helyett egyetlen átfogó törvényre van szükség.

Mit tartalmaz a javaslat?

A törvénytervezet tartalmi szempontból két részre osztható. A miniszter ígéretének megfelelően az első rész részletesen meghatározza, mivel foglalkoznak a pszichológusok és a pszichoterápiát nyújtó szakértők, milyen hatáskörrel rendelkeznek, milyen feltételeket kell teljesíteniük az engedély megszerzéséhez, milyen felelősségük van, milyen titoktartási kötelezettségnek kell eleget tenniük, illetve további, a szakmával összefüggő kérdéseket.

A második részben pedig kitérnek a Szlovák Pszichológus Kamara újonnan meghatározott jogkörei. A tárca tervei szerint az SPK egy átfogó ernyőszervezetként működik majd a jövőben, amely számon tartja az összes mentálhigiénés szakértőt. Ennek értelmében a kamara új jogköröket kap az engedélyek kiadására, valamint a tárca kötelezi a szervezetet arra, hogy nyilvántartást is végezzen az aktívan dolgozó szakemberekről, amelyet évente frissítenie kell.

Ennek megfelelően tehát a pszichológusok kamarájának gyakorlatilag ugyanolyan feladatokat kell majd ellátnia, mint a Szlovák Orvosi Kamarának (SLK).

Mit ígér a tárca?

A minisztérium úgy véli, ezzel sokkal átfogóbb képet kaphat a pszichológiai ellátás elérhetőségéről, és szükség esetén célzott támogatásokat lesznek képesek nyújtani azokban a régiókban, ahol a legrosszabb a helyzet.

„A törvénytervezet elfogadásának eredményeként növekedhet a mentális egészségügyi ellátás hozzáférhetősége minden korosztály számára, különösen a lakosság kiszolgáltatott csoportjainak, köztük a gyermekeknek, az időseknek, az egészségileg hátrányos helyzetű személyeknek, a munkanélkülieknek, a marginalizált csoportoknak, a nevelőszülőknél élő gyermekeknek, valamint a kisebbségeknek és a menekülteknek. A pszichológiai és pszichoterápiás tevékenységet végző szakemberek számát növelni fogjuk. A pszichológusokra és pszichoterapeutákra kiterjedő, minden érintett minisztériumot felölelő tárcaközi szervezet létrehozása pontos nyilvántartást biztosít róluk, áttekintést nyújt a pszichológiai és pszichoterápiás tevékenységek ellátásáról, az egyes tárcákon belüli képviseletükről és az általuk nyújtott szolgáltatások elérhetőségéről”

– fogalmaz a minisztérium.

Miből finanszírozzuk?

A törvénytervezet részét képezi a helyreállítási tervnek, amelynek segítségével a kormány az Európai Unió helyreállítási alapjának forrásait szeretné lehívni. A tervben szereplő célkitűzések egyike a „koordinált tárcaközi együttműködés és szabályozás”, a minisztérium a jogszabállyal ezt a reformot szeretné végrehajtani. A célkitűzés határideje 2025 második negyedéve, tehát június végéig a parlamentnek is jóvá kellene hagynia a tervezetet, valamint a köztársasági elnöknek is alá kellene írnia. A tárca igyekszik tartani magát az előzetes tervekhez, hiszen a javaslatot legkésőbb július elsején szeretnék életbe léptetni.

Kérdés, hogy az elkövetkező hónapokban hogyan fog működni a parlament, amely az aktuális kormányválság miatt bajban van a többség bebiztosításával, bár a legfrissebb hírek arról szólnak, hogy 76 képviselőt (tehát a legkisebb parlamenti többséget) már sikerült garantálni.

Az EU helyreállítási alapjából Szlovákia 83 millió eurót hívhat le a mentális egészség elérhetőségének fejlesztésére. A beruházási tervek között szerepel még a komplex egészségügyi központok létrehozása, a diagnosztikai módszerek modernizációja, illetve a szakértők továbbképzése – az utóbbi kettőt 2025 második negyedévéig, az elsőt pedig az idei év végéig kellene teljesíteni.

A minisztérium abban bízik, hogy reformoknak köszönhetően jelentősen javulhat a lakosság mentális állapota, és az ellátás feltételei megközelíthetik az európai viszonyokat.