Végkifejlet-ügy: Így működhetett az állítólagos bűnbanda, amelynek az SIS is részese lehetett

A sajtóban csak rendőrháborúként emlegetett botrány egy rendkívül szövevényes ügy, amely a nemzetbiztonsági szervek mellett több szálon kötődik a politikai és a vállalkozói körökhöz.

A botrány kezdetei tulajdonképpen a 2020-as parlamenti választásig nyúlnak vissza, amikor a Robert Fico által vezetett Smer 8 évnyi kormányzás után ellenzékbe került. Az ország irányítását átvevő Igor Matovič (OĽaNO) a választási kampányát egyértelműen a korrupció elleni harcra építette fel, amelynek központjában a smeres politikusok által elkövetett állítólagos lopások és csalások álltak. Matovič azt hangoztatta, ha kormányra kerülnek, „eloldozzák a rendőrség megkötött kezét”, és végre szabadon nyomozhatnak a Ficóék által elkövetett bűntettek után, már nem lesz senki, aki akadályozza a munkájukat.

A Smer elnöke már akkor is azzal védekezett, hogy Matovič szándékosan tönkre akarja tenni az ellenzéket, és ennek érdekében attól sem riad vissza, hogy nyomást gyakoroljon a rendőrségre, sőt, beültesse saját embereit a vezetői pozíciókba, akiknél aztán leadhatja a politikai megrendeléseket. Fico egyébként a mai napig ezt a verziót ismételgeti.

Az előzmények

Pár hónappal az OĽaNO választási győzelme után úgy is tűnt, hogy a rendőrség valóban komoly erőket mozgósított a korábbi politikai botrányok feltárása érdekében. Szinte hetente érkeztek hírek újabb és újabb rendőrségi akciókról, amelyek során korábbi, magas beosztású tisztviselőket vett őrizetbe a NAKA. Példaként említhetjük a Tisztítótűz-ügyet (Očistec), amelyben a szálak egészen Tibor Gašparig, a korábbi országos rendőrfőkapitányig vezetnek, akit még Robert Kaliňák volt smeres belügyminiszter ültetett be a pozíciójába. A vádirat alapján több magas beosztású rendőr is végrehajtotta azokat a parancsokat, amelyeket a Smerhez több szálon is kötődő Norbert Bödör nyitrai vállalkozó adott ki nekik, legyen szó akár bizonyos ügyek eltussolásáról, akár a párt politikai ellenfeleinek lejáratásáról.

A rendőrháborút közvetlenül elindító akció azonban egy másik botrányhoz és egy másik párthoz kapcsolódik.

Vladimír Pčolinský

A NAKA 2020 decemberében a Júdás-akció keretében őrizetbe vette az SIS korábbi igazgatóhelyettesét, Boris Beňát. A titkosszolgálat élén akkoriban Vladimír Pčolinský állt, akit Boris Kollár, a Sme rodina elnöke ültetett be a székébe. Beňa a letartóztatása után rövidesen elkezdett együttműködni a hatósággal. Vallomást tett, amelyben azt állította, hogy Pčolinský 40 ezer euró kenőpénzt fogadott el Zoroslav Kollár befolyásos ügyvédtől és vállalkozótól, amiért cserébe az SIS szemet hunyt Kollár kétes ügyletei fölött.

Pčolinský ugyan tagadta a vádakat, ennek ellenére a rendőrség 2021 márciusában elfogta és vizsgálati fogságba helyezte. Ekkor vette át a titkosszolgálat vezetését Michal Aláč, a Sme rodina másik jelöltje, akit Zuzana Čaputová köztársasági elnök hétfőn ideiglenesen felfüggesztett a szolgálat alól.

Öt hónappal később, 2021 augusztusában Maroš Žilinka főügyész helyettese, Jozef Kandera a büntető törvénykönyv 363-as paragrafusára hivatkozva leállította a Pčolinský ellen zajló eljárást, aki ennek eredményeként szabadlábra került. Žilinka hivatalát számos bírálat érte a döntés miatt, különös tekintettel arra, hogy éppen a Sme rodina jelölte őt a főügyészi posztra.

Az említett öthónapos időszakban, tehát 2021 márciusa és augusztusa között érte el a rendőrháború a tetőpontját, amelyhez nagyban hozzájárult a Sme rodina aktív politikai tevékenysége is. 2021 májusában Kollár a parlament elé terjesztette az SIS titkosított jelentését, amely arról szólt, hogy a NAKA nyomozói állítólag szándékosan befolyásolják bizonyos nyomozások menetét.

Erről a jelentésről pár nappal ezelőtt Hamran István országos rendőrfőkapitány azt állította, hogy hamis információkat tartalmaz, és ezzel akarták lejáratni az úgynevezett Čurilla-csoport tagjait, akik például a Tisztítótűz-ügy feltárásán is dolgoztak.

Ján Kaľavský

2021 májusa egy másik szempontból is jelentős: Ján Kaľavský, a NAKA egykori nyomozója ekkor kezdett el együttműködni a belügyminisztérium belső ellenőrzési osztályának Boltív-fedőnevű (Oblúk) akciócsoportjával, amelyet hivatalosan azzal a céllal hoztak létre, hogy Čurilláék állítólagos piszkos módszereire fényt derítsenek. Kaľavský azt állította, hogy a korábbi kollégái szándékosan meghamisítják a bizonyítékokat, illetve befolyásolják a tanúk vallomásait, hogy bizonyos politikai szereplőket lejárassanak. Javarészt a Takáč-banda nevű maffiacsoportot érintő ügyekről beszélt, akiket Čurilláék sikeresen felszámoltak, és már elkezdtek együttműködni a hatóságokkal, vallomásokat téve magas beosztású rendőrök ellen is. Kaľavský ekkoriban egyfajta kettős ügynök szerepébe került: lehallgatókészülékeket szerelt fel Čurilláék irodáiban, hogy így szerezhessenek terhelő bizonyítékokat ellenük.

Ezek a hangfelvételek, illetve az átirataik nem tisztázott módon Robert Ficóéknál kötöttek ki. A Smer elnöke a sajtótájékoztatóin gyakran ezekre hivatkozva, illetve ezekből idézve próbálja lejáratni a NAKA nyomozóit.

Ebben az időszakban azonban a Čurilla-csoport is megkezdte a terhelő bizonyítékok összegyűjtését a Boltív-csoporttal szemben, azzal a gyanúval, hogy a Diana Santusová által irányított egység szándékosan akadályozni akarja a NAKA munkáját. A sajtóba kiszivárgott információk alapján a Boltív-csoport tagjainak különféle előnyöket ígértek azért cserébe, hogy sikeresen szabotálják Čurilláékat, Santusovának például egy előkelő állást a titkosszolgálatnál.

Michal Aláč

A Boltív-csoport bizonyos szempontból sikerrel is járt. 2021 júniusában kulcsfontosságú ügyiratokat foglaltak le a NAKA nyomozóinál, 2021 szeptemberében pedig letartóztatták a Čurilla-csoport négy tagját, illetve a belső ellenőrzési osztály akkori igazgatóját, Peter Scholtzot. Az akciót arra a gyanúra alapozták, hogy Čurilláék kitalált vádak alapján akarnak eljárást indítani a belső ellenőrzési osztállyal szemben, így visszaélve a hivatali jogkörükkel. A Pozsonyi III. Járásbíróság jóvá is hagyta a gyanúsítottak vizsgálati fogságba helyezését, ám a Pozsony Megyei Bíróság eltörölte a döntést, a nyomozók elleni eljárást pedig alaptalannak nevezte. Ennek ellenére a Főügyészség úgy döntött, folytatni kell az eljárást a NAKA nyomozói ellen, ami még a mai napig sem állt le.

Kaľavský egyébként 2021 szeptembere óta szökésben van. A NAKA meggyanúsította őt azzal, hogy titkosított információkat szivárogtatott ki, ezzel pedig törvényt szegett. Az egykori nyomozó ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, végül 2022 tavaszán Bosznia-Hercegovinában fogta el a helyi rendőrség. A kiadatása azonban akadályokba ütközött, a bosnyák bíróság menedékkérelemre hivatkozva elutasította a szlovák rendőrség kérését. A Specializált Büntetőbíróság (ŠTS) nemrégiben 7 évnyi szabadságvesztésre ítélte az egykori rendőrt, de ő továbbra is Bosznia-Hercegovinában tartózkodik.

A Sme napilap birtokába jutott a Végkifejlet-ügy vádirata, amelyből az látszik, hogy a Michal Aláč által irányított titkosszolgálat mindent megtett azért, hogy Kaľavskýt ne adják ki a szlovák hatóságoknak. Két tanú is azt vallotta, hogy az SIS információkat küldött a bosnyák titkosszolgálatnak, amelyben Kaľavskýt belső politikai harcok áldozatának állították be, egy olyan személynek, aki pusztán bosszúból került az igazságszolgáltatás célkeresztjébe. Ez a narratíva megegyezik azzal, amelyet Fico a sajtótájékoztatóin állított az egykori nyomozóról.

Az SIS tehát Aláč vezetése alatt nemcsak hogy kidolgozta a már említett titkos jelentést, hanem a külföldi titkosszolgálatoknak is hamis információkat küldhetett.

Az aktuality.sk információi szerint Aláč fontos összekötő szerepet töltött be az SIS és Pčolinský közt, még azután is, hogy az őrizetbe vétele miatt le kellett mondania az igazgatói posztról.

Peter Košč

Hamran István nemrégiben kijelentette, hogy Peter Košč vállalkozó kulcsfontosságú szerepet tölthetett be a NAKA lejáratására létrehozott bűnbandában, ő lehetett a „csoport feje”. Az „X úr”-ként emlegetett vállalkozónak több tanú vallomása alapján is komoly befolyása volt az SIS-en belül, ami nem 2020-ban, hanem még jóval korábban kezdődött. Az, hogy konkrétan dolgozott-e a szlovák titkosszolgálatnak, az aktuality.sk információi szerint nem tisztázott. Eva Mišíková, a férfi védőügyvédje azt mondta, korábban az SIS tanácsadója volt, és dolgozott is a kötelékében, de ezt sem a titkosszolgálat, sem maga Pčolinský nem erősítette meg. Utóbbi annyit elárult, hogy jó kapcsolatot ápolt Koščcsal, viszonyukat barátinak nevezte.

Annyi azonban bizonyos, hogy Košč számos fontos információ tudatában volt a titkosszolgálat működését illetően, sőt, befolyása is lehetett, amit két példa is bizonyít. Az egyik Boris Beňa vallomása, aki azt mondta, Košč 2020 decemberében előre figyelmeztette őt arra, hogy a NAKA le fogja tartóztatni.

Martin Ciriak

A másik példa Martin Ciriak tanúvallomásából ered. Az egykori SIS-ügynök a Végkifejlet-ügy ötödik gyanúsítottja, aki a letartóztatása után elkezdett együttműködni a rendőrséggel. Vallomásában arról is beszélt, hogyan került a titkosszolgálat kötelékébe. Állítása szerint már régóta jó kapcsolatot ápolt Bernard Slobodníkkal, a NAKA pénzügyi osztályának korábbi igazgatójával, aki több korrupciós botránnyal kapcsolatban már vallomást tett. Slobodník valamikor 2016 végén vagy 2017 elején mutatta be Ciriakot Koščnak, akivel mindössze két percig beszélgetett, de a belépési kérelmét mégis szinte azonnal elfogadták a titkosszolgálatnál.

Košč ellen egyébként Beňa is vallott. Elmondása szerint Košč és Pčolinský nagy befolyással volt az SIS működésére. Čurilláék állítólag már 2020-ban is a páros célkeresztjébe kerültek, amikor Košč előállt azzal az információval, hogy a NAKA olyan korábbi akták megnyitását tervezi, amelyek terhelőek lehetnek a vállalkozóra nézve is, hiszen korábban szoros szálak fűzték a Sýkora-maffiabandához. Košč már akkor is hangsúlyozta, hogy kezdjenek el információkat gyűjteni Čurilláékról.

A gyanús vállalkozó 2021 óta szintén szökésben van, egyelőre senki sem tudja, hol tartózkodhat.

(nar, Denník N, Sme, aktuality.sk)