Véget kell vetni a felelőtlen állami pénzszórásnak

„A Moody's hitelminősítő legfrissebb jelentésében megerősítette Szlovákia A2-es besorolását, negatív kilátással” – adta hírül a szlovák pénzügyminisztérium. A hitelminősítő továbbra is a Szlovákiával kapcsolatos kockázatok között említi a gázimporttól való nagyfokú függőséget és az ukrajnai orosz invázióval kapcsolatos geopolitikai kockázatokat, nincs megelégedve azonban az állam gazdálkodásával sem. „Ha nem sikerül hatékonyan reagálni a megnövekedett államháztartási hiányra, az Szlovákia osztályzatának a leminősítéséhez vezethet” – figyelmeztet a Moody's. A hitelminősítő azonban „a jövőbeli politikai helyzetet illető nagyfokú bizonytalanság” ellenére abban bizakodik, hogy a szlovák kormány a választások után a nemzeti és európai költségvetési szabályokkal összhangban konszolidálja majd az állam gazdálkodását.

„A Moody's jelentése is azt támasztja alá, hogy Szlovákiának világos költségvetési tervre van szüksége”

– tette hozzá Horváth Mihály pénzügyminiszter.

Ez vár az új kormányra

Hasonló véleményen van a Költségvetési Tanács is. Az intézmény elnöke, Ján Tóth szerint a kiadási korlátok teljesítéséhez csak 2024-ben egymilliárd euró, a következő évben pedig további 1,3 milliárd euró értékű intézkedésre lesz szükség. Magyarul: a kormánynak ekkora összeggel kellene csökkentenie az államkassza kiadásait, vagy ennyivel növelnie a bevételeit. A végső döntést ez esetben azonban már az őszi parlamenti választásokat követően felálló új kormány hozza meg a politikai irányultsága alapján, vagyis dönthet a szociális kiadások lefaragása vagy az adók növelése mellett is. És persze olyan döntést is hozhat, hogy figyelmen kívül hagyja a Költségvetési Tanács figyelmeztetését, ami azonban Tóth szerint nagy hiba lenne.

„További intézkedések nélkül az államháztartási hiány tovább nőne, és a magas kockázati zónába kerülne. A kormánynak az adósság stabilizálását és a kiadási korlátok következetes betartását kellene szem előtt tartania, megteremtve az álamadósság csökkentésének a feltételeit”

– figyelmeztet Tóth.

Felelőtlen politikusok

A Költségvetési Tanács a most közzétett előrejelzésében úgy véli, hogy további intézkedések nélkül az államháztartási hiány idén valamivel a bruttó hazai termék (GDP) 6 százaléka fölé kúszhat, és következő években is nagyon magas szinten, a GDP 4,5 és 5 százaléka között maradhat.

„Úgy gondoljuk, hogy a hiány azért ilyen magas, mert annak állandó része, a strukturális egyenleg rendkívül magas”

– figyelmeztet Tóth. A strukturális hiány az államháztartási hiány azon összetevője, amely a politikusok által hozott döntésekhez kapcsolódik. Tóth szerint a strukturális hiány megugrására elsősorban idén számíthatunk. A parlamenti választások előtt ugyanis a pártok a parlamentben egymásra licitálva próbálnak meg olyan szociális intézkedéseket elfogadtatni, amelyeknek köszönhetően ugyan nőhet a népszerűségük, ám súlyos pluszkiadásokat jelentenek az államnak. Ha a politikusok nem fogják vissza magukat, akkor a Költségvetési Tanács szerint a GDP-arányos államadósság tovább fog emelkedni, és a jelenlegi közel 58 százalékról 62 százalék fölé ugorhat.

Fájni fog

Az állami gazdálkodás Tóth által említett magas kockázati sávja Martin Šuster, a Költségvetési Tanács tagja szerint elfogadhatatlan, legalábbis, ha meg akarjuk őrizni az ország pénzügyi stabilitását, és fenn akarjuk tartani a lakosságnak nyújtott állami szolgáltatások eddigi színvonalát.

„Az államkassza konszolidációja, amelyre hosszabb távon több mint 7 milliárd euróra lesz szükség, jelentős tehernek számít, amely mindenkit érint. Ezt ugyanis már nem lehet egyszerű intézkedésekkel megoldani”

– állítja Šuster.

Juraj Kotian, a Költségvetési Tanács másik tagja szerint el kellene kerülnünk azt a helyzetet, hogy a most felelőtlenül felhalmozott államadósság elviselhetetlen terhet rójon az utánunk jövő generációkra. „Ideális esetben a konszolidáció részét képeznék azok a reformok, amelyek növelik Szlovákia gazdasági teljesítményét. Ezek lehetnek megszorító intézkedések, de lehetnek a bevételi oldalon hozott intézkedések, tehát adóemelések is. Ezt majd az új kormánynak kell eldöntenie” – tette hozzá Kotian.