Véget ért a végletek kampánya

Hillary Clinton és Donald Trump. Két név, két ellentétes személyiség, egy érem két oldala. Az Amerikai Egyesült Államokban évtizedekre visszamenőleg nem találkozott két olyan jelölt az elnökválasztáson, aki annyi indulatot gerjesztett volna, mint Clinton és Trump. Milyen volt a választásokat megelőző kampány?

A két elnökjelölt közti mentalitásbeli különbség nem az egyetlen dolog, amely egyedivé tette az idei, választások előtti Amerikát. Nemcsak az USA lakossága, hanem a világ sem figyelte még olyan érdeklődéssel az elnökválasztási kampányt, mint idén. Minden az indulatos republikánus elnökjelölt, Trump körül forgott, elemzők szerint ő feszítette a végsőkig a húrt a kampányban. Nélküle az elnökválasztás bizonyára jóval unalmasabbra sikeredett volna. Ráadásul Trump nélkül Clintonnak sem lenne ilyen esélye a győzelemre, ugyanis sokan állítják, Trump az egyetlen, akit Clinton legyőzhet a választáson.

Trump tökéletesen megmutatta, miképp lehet kihasználni a kampány során a médiát, olyannyira egyedi figura, hogy nagyon sok csatornától gyakorlatilag ingyenreklámot kapott számos megkérdőjelezhető kijelentésével és botrányával. Az előválasztás során még saját tévéműsora is volt. Stratégiáját olyan gondosan építette fel, hogy végül minden republikánus konkurensétől megszabadult, s miután biztos volt a jelölése, minden energiáját ellenfele, a demokrata Hillary Clinton ellen összpontosította.

Clintont – ugyanúgy mint Trumpot a republikánusok – július végén választották hivatalosan elnökjelöltté a demokraták. „Ha van olyan kislány, aki fennmaradt nézni a műsort: én lehetek az első női elnök, de ti lehettek a következők” – mondta nem sokkal megválasztása után. Trump, miután a Republikánus Párt hivatalosan jelölte, kampányának fő szlogenjével mondott köszönetet. „Ismét naggyá tesszük Amerikát, novemberben győzni fogunk” – mondta.

A kiélezett kampány eddig nem látott népszerűségre tett szert, emberek százmillióit vonzotta a képernyők elé. A kampány színvonalát jól jellemzi az a számtalan lejáratás, amely az elmúlt hónapokban megjelent. Míg Trump stábja kénytelen volt megmagyarázni a korábbi botrányokat, a nőkről mondott ízléstelen megjegyzéseket, később pedig a szexuális zaklatások sorával kapcsolatos vádakat, addig Clintonéknál azoknak az e-maileknek a kiszivárogtatása okozott fejtörést, amelyeket még az USA külügyminisztereként küldözgetett egy kevésbé biztonságos szerverről. Az amerikai FBI végül csak két nappal a választások előtt közölte, hogy nem indít eljárást Clinton ellen, amiért szolgálati e-mailjeit magánszerverről küldözgette.

Közismert volt Trump kijelentése az amerikai–mexikói határon építendő falról, amelynek kiadásait Mexikóval akarná megfizettetni, s a kampány utolsó napján is hangoztatta, ha megválasztják, soha nem engedi, hogy az USA-ba bevándorlókat telepítsenek a helyi lakosok beleegyezése nélkül. A dolog pikantériája, hogy felesége, a szlovén Melania is bevándorló, ráadásul a hölgy heteken át engedély nélkül dolgozott modellként…

A kampány a jelöltek közös őszi tévévitáiban csúcsosodott ki. Ezekben már az is nagy előrelépés volt, ha kezet adtak egymásnak. Nem kizárt, a vitákban kereshető majd az oka annak, ha Trump elveszíti a választásokat, hiszen a szócsaták hevében nemegyszer túllőtt a célon. Clintont börtönnel fenyegette, felemlegette férje, Bill Clinton szexuális botrányát Monica Lewinskyval, sőt egyszer sátánnak nevezte, s azt mondta, a szíve tele van gonoszsággal. Politológusok szerint a viták mindegyike Clinton egyértelmű győzelmével végződött.