Ünnepek előtt mindenki igyekszik kitalálni szerettei titkos kívánságát, s olyan meglepetéseket készítünk vagy veszünk, melyek – bár néha nem is hinnénk – sokat elárulnak rólunk.
A klasszikus virág
A gondosan kiválasztott és elrendezett vörös rózsa természetesen a szerelemről árulkodik. Ha netán szárazvirág-csokrot kapunk, valamelyikünkkel baj van. Vagy mi vagyunk túl szárazak, sótlanok, élettelenek a kedvesünknek, vagy az ő ízlése javíthatatlanul pocsék. Mintha a virágcsokor azt mondaná az ajándékozó helyett: „Hát, te ennyit tudsz!”, vagy: „Hát, én ennyit tudok!” Vajon melyik a rosszabb?
Szakácskönyv
Akkor sem lehetünk teljesen nyugodtak, ha szakácskönyvet kapunk. Ezzel párunk talán azt akarja szavak nélkül kifejezni, hogy változatosabb kosztra vágyik mellettünk. Szeretné, ha finomabbnál finomabb ételekkel kényeztetnénk a gyomrát. Olyanokkal, mint amilyenek az ajándékba adott szakácskönyvben szerepelnek. Ha nem főztünk elég változatosan, vagy más típusú ételekkel traktáltuk párunkat, mint amilyeneket valójában szeret (hogy mit szeret, az kiderül a szakácskönyv jellegéből), gyorsan tanulmányozzuk át az új könyvet, és kezdjük el mihamarabb elkápráztatni – a gyomrán keresztül.
Ha valamelyik közeli ismerőstől vagy kebelbaráttól kapunk szakácskönyvet, az nem mindig jelzés értékű, s ha köztudottan szeretünk sütni-főzni, akkor az ilyen jellegű ajándék figyelmes, kedves meglepetés is lehet.
Konyhai kellékek
Konyhai eszközt kapni, amivel dolgozni kell, ráadásul olyat, amiből van már egy a konyhánkban…, nos, régóta tudjuk, ez nagy fantáziátlanságra vall. Az efféle ajándék üzenete: „Nem szeretem ezt az ünnepet, és nem szeretem, hogy ilyenkor kötelességem adni neked valamit. Még akkor is, ha nem jut eszembe semmi.”
Ám a konyhai kellék is hathat a meglepetés erejével, ha valami olyant kapunk, amire már rég vágytunk. Ha ez az eset fordul elő, akkor hálásnak kell lennünk, mert az ajándékozó figyelt arra, hogy kitalálja, mire vágyunk, mit szeretnénk.
Díszdoboz
Ha kicsi üveglapmozaikokkal díszített dobozkát kapunk, amiben a bizsujainkat tarthatjuk, érzékenyüljünk el nyugodtan! Párunk azt üzeni, figyel ránk, tudja, hogy szeretjük a kis színes dobozkákat, amikben ezt-azt lehet tartani. Vagy ne érzékenyüljünk el! Mert esetleg üzenheti azt is, hogy elege van a szanaszét dobált fülbevalókból, mindig rálép az elgurult műanyag gyöngyöcskékre, szeretné, ha nem figyelné őt mindenhol a lakásban egy bizsu, vagy más, szerinte használhatatlan kis ékszer.
Fehérnemű
Nagyon ritkán kapunk aktív részvételünk nélkül ruhát ajándékba. De ha mégis előfordul, ráadásul méretben, fazonban, színben is tökéletes a választás, és a ruhadarabról bátran elmondható, hogy szexis, akkor párunk azt üzeni: „jobb szeretnélek melegítőnaci helyett ilyen szexi és kívánatos ruhában látni egész nap.” Ha a ruhadarab egy gyönyörű alsónemű, akkor szinte biztosak lehetünk benne, hogy párunk vad és szenvedélyes, reggelig tartó szerelmeskedést akar tőlünk. Ne habozzunk, vegyük fel rögtön, amit kaptunk, még akkor is, ha tudjuk, hamarosan újra le fogjuk venni azt!
Drága ajándék
Ha túlságosan, indokolatlanul nagy ajándékot kapunk, amire igazából nem is vágytunk, ezzel azt üzenik nekünk: „Szeretném elnyerni a szeretetedet, kifejezni, mennyire szeretlek, de nem tudom, mivel tudnám ezt megtenni. De van elég pénzem ahhoz, hogy ezt a visszautasíthatatlanul pazar ajándékot megvegyem neked, remélem, ennek az értéke meggyőz téged érzelmeim és szándékaim komolyságáról. Ugye, szeretsz?”
Edzőtermi bérlet
Talán mindegyikünk rémálma, hogy egyszer fitneszbérletet kap. Ha ez bekövetkezik, nincs több mellébeszélés, nem szabad elhinni többet a „nekem így is tetszel, drágám!” szövegeket. Ez az ajándék magáért beszél: „Mostanában felszedtél pár kilót, sokat eszel, nem mozogsz semmit. Jobban tetszenél, ha újra fitt és csinos lennél. Irány a tornaterem!”
Az ajándék beszél. Sőt, fecseg. Jól gondoljuk meg hát, kinek mikor mit és hogyan adunk ajándékba. (dcs, o-o)
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.