Ugrásszerű fejlődést értünk el

Az idei országjelentésben a környezetvédelem nem szerepelt a leginkább dicsért területek között, most viszont kiderült, hogy az Unió – némi engedményeket téve – lehetővé tette a fejezet gyors lezárását. Minek köszönhető ez a változás?

Az országjelentés azért a környezetvédelem terén is előrehaladást állapított meg, de újra hangsúlyozom, hogy mivel az Unió csak a parlament által jóváhagyott törvényeket veszi figyelembe, a javulás ugrásszerűen következik be. Jelenleg a parlament előtt négy, nagyon fontos törvénytervezet van, erről Brüsszelben mindenki tud, ez bizalmat teremt, így a csatlakozási tárgyalások során nincsenek komolyabb gondjaink. Egyébként a fejezetek lezárása elsősorban attól függ, mit tudunk ígérni az uniós előírások alkalmazásával kapcsolatban. Ebben pedig sikerült elérni, hogy igényeink belső átszervezésével az eredetileg javasolt tizenöt átmeneti időszakot hétre csökkentettük.

Mit jelent az átmeneti időszak?

Ez azt jelenti, hogy mennyi időt kérünk az adott uniós szabály hazai bevezetésére. ĺgy például választ kellett adnunk arra a kérdésre, mikor lesz nálunk minden, kétezer lakosnál többet számláló községnek kétfokozatú szennyvíztisztítója.

A jelenlegi helyzet ismeretében elég hihetetlen, hogy ezt meg lehet ígérni. Az elmúlt tíz év beruházásait látva miből lesz ezek építésére pénz?

Ennek a kötelezettségnek a teljesítésére 2015-ig kértünk átmeneti időszakot és az EU sem vitatta, hogy teljesítésére korábban nincs lehetőségünk. Arra ugyan nem lehet számítani, hogy ezek állami forrásokból épülnek ki, én ennek ellenére ezt reális időpontnak tartom. Küszöbön áll a víz- és csatornaművek transzformációja, és már most többb nemzetközi cég vár arra, hogy beléphessen ebbe az ágazatba.

A kisebb községekben mi lesz a szennyvíz tisztításával?

Véleményünk szerint ebből a szempontból térségünk különleges helyzetben van. Errefelé sok az olyan aprófalvas térség, amely alatt komoly ívóvízkészlet található. ĺgy, bár ez nem uniós igény, komolyan odafigyelünk ezekre is.

A szennyvízkezelés megoldásához szükséges költségeket legújabban 180 milliárd koronára becsülik. Milyen forrásból biztosítható ez a hatalmas összeg?

A hasonló helyzetben lévő külföldi országok tapasztalatai alapján arra számíthatunk, hogy a költségeket azonos arányban kell előteremtenie az állami, az önkormányzati és a magánszférának. De elképzelhető, hogy a magántőke ennél nagyobb mértékben is megjelenik, hiszen a környezetvédelmi ipar egyre komolyabb teret hódít és vonzza a tőkét.

A csatlakozási tárgyalások során az Uniónak tett ígéretek alapján milyen változások várhatóak mondjuk az elkövetkező öt évben?

2006-ig például rendezni kell az üzemanyagok párolgását a nagy tárolókból és az átrakodóállomásokon, a mezőgazdasági nitrátszennyezés kérdését, a nagy hulladékégetők és a nagy távfűtőművek levegőszennyezését.

Mi következik a környezetvédelmi fejezet lezárása után?

Ezt a csatlakozási fejezetet december 11-én zártuk le. Most pedig az úgynevezett monitoring időszak következik, melynek során azt figyelik, hogy a társult országok valóban a vállalt ütemnek megfelelően készülnek-e az uniós előírások teljesítésére. Ennek fontos időszaka lesz a jövő év első fele, mivel az ekkor tapasztaltak alapján döntik el 2002 végén, hogy melyik országok kerülnek a bővítés első körébe.

Jelenleg a legfontosabb környezetvédelmi támogatási forrásnak az uniós ISPA program számít. Mi jut ebből Dél-Szlovákiába?

Az ISPA programból az számíthat támogatásra, aki megfelelő projektumot terjeszt be. Dél-Szlovákiában eddig legmesszebb a komáromi vízmű rekonstrukciója jutott, erre már megvan a brüsszeli jóváhagyás is. Ez egy 8 millió eurós akció és a felét fizeti az Unió. A csallóközi vízszennyezés kiküszöbölésére egyébként is nagy figyelmet fordítottunk. Ezzel kapcsolatban elkészült egy komoly megvalósíthatósági tanulmány, amelynek kidolgozásáért az EU 11 millió koronát fizetett. A tanulmány további három csallóközi település, illetve a közvetlen környékét illetően látott esélyt az uniós pályázásra, konkrétan Nagymegyerről, Dunaszerdahelyről és Somorjáról van szó. Komárom után a második legesélyesebbként Dunaszerdahelyt jelölte meg, de sajnos ott sem a várossal, sem az önkormányzati társulással nem tudtunk zöldágra vergődni, így fogadó szervezet hiányában továbbra is csak lehetőség marad az uniós forrás megszerzése. A somorjaiak viszont benyújtották az elképzeléseiket.

A Csallóközön kívül hol van esély hasonlóra?

Eléggé előrehaladott stádiumban van a Dél-Zemplén víztisztító és vízellátó rendszer előkészítése, ami Nagymihály és Nagykapos környékét érinti. Egy másik projektum előkészítése Nagykürtös környékén folyik, itt főként vízellátásról van szó. Végül megszületett a Garam menti víztisztítórendszer terve, amelybe Léva is beletartozik. Ennek sorsa azonban egyelőre bizonytalan, mert itt sem tisztázott a fogadó szervezet kérdése.