2017 a koalíciós konfliktusok éve lehet

Az Európai Unió jövőjét alapvetően befolyásolhatja három fontos szavazás: a francia elnökválasztás, a német és a holland parlamenti választás. Mindhárom annak a tesztje lesz, megerősödött-e annyira Európában a szélsőjobboldali-populista politikai trend. Franciaországban a szélsőjobboldali Nemzeti Front nagyasszonya, Marine Le Pen, valamint a jobboldali-konzervatív oldal meglepetésembere, Francois Fillon mérkőzik az elnöki székért. A jóslatok szerint Le Pen megnyerheti a választások első, áprilisi fordulóját, ám a másodikban a mérsékelt szavazók összefoghatnak ellene, és Fillon győzhet a második körben.  Az októberi németországi választások után Angela Merkel valószínűsíthetően negyedik kormányzati ciklusát kezdheti meg. Fontos momentum lesz, hogyan szerepel a feltörekvő populista, bevándorlásellenes AfD, ugyanis folyamatosan erősödik, a felmérések szerint most a harmadik legnépszerűbb.Hollandiában márciusban Geert Wilders Szabadságpártjára érdemes figyelni: a párt 2016 nyarán már a legnépszerűbb volt a holland politikai színpadon: a 150 parlamenti helyből akkor akár 35-öt is szerezhetett volna. Programja a bevándorlókkal és muszlimokkal szembeni kirohanásokra épül, emellett a brexit mintájára Wildersék is elhagynák az EU-t. A párttal azonban valószínűleg senki sem lesz hajlandó koalíciót kötni. Szlovákiára nézve ezek az eredmények nemcsak az EU jövőjével kapcsolatos dilemmák miatt fontosak, hanem amiatt is, hogy „nemzetközi létjogosultságot” kap-e a szélsőjobboldal és a populizmus. Jelenleg idehaza a legnagyobb politikai kihívás a rendszer- és elitellenes pártok előretörése, és az, hogyan határozza meg a populista retorika a mérsékelt pártok kommunikációját és a kormányzati intézkedéseket. A Smer számára döntő fontosságú lehet a 2017-es év. Kérdés, meg tudja-e állítani a párt és Robert Fico kormányfő népszerűségének zuhanását. A szlovákiai magyar politikában az az elsődleges kérdés, képes-e együttműködni a Híd és az MKP. A Smer gyengülése több mint egy éve egyre nyilvánvalóbb, és Fico népszerűsége is gyorsan kopik, a Focus legújabb felmérése szerint már csak az ötödik legnépszerűbb pártelnök. Ficóék számára most az a fontos, hogy újra pályára tudják-e állítani a botrányokkal teli kormányzás után megtépázott pártot. Ez személycserék nélkül nehéz lesz, ám egyelőre nem körvonalazódik, kik lehetnek azok az emberek, akik a párt botrányoktól terhelt arcait, például a legélesebben bírált Robert Kaliňákot válthatnák.Decemberben, a Smer közgyűlésén már látszott, hogy a választói bázisát stabilizáló baloldali, népjóléti témák mellett a populista és tekintélyelvű politikai irány mellett teszi le a garast. Várhatóan Fico sem finomít kijelentésein: minden bizonnyal folytatódik az EU bírálása, nagy hangsúlyt kaphat a romakérdés, valamint a botrányokat feszegető sajtó, az emberi jogok védelmét hangsúlyozó civilszervezetek kritikája is. Koalíciós konfliktusok A Smer harca a túlélésért a koalícióban is komoly feszültséget okozhat, elsősorban Ficóék és az Andrej Danko vezette SNS között. Dankóék stratégiája ugyanis láthatóan azon alapul, hogy kormánypozíciójukból minél gyorsabban átvehessék a kezdeményezést a gyengülni látszó Smertől és Ficótól. A nemzeti párt elnöke jelenleg a legnépszerűbb politikus, az európai politikai trendek is neki kedveznek. A két párt közt az egyik legkomolyabb csata a közszolgálati médiáért folyhat, Dankóék nem titkolt célja, hogy saját befolyás alá helyezzék az RTVS-t. Erre pedig idén jó lehetőség kínálkozik, nyáron lejár Václav Mikának, az RTVS vezérigazgatójának a mandátuma. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"260986","attributes":{"alt":"","author":"Jozef Jakubčo felvétele","class":"media-image","height":"320","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] A Híd és a Smer A harmadik koalíciós partner, a Híd eddig kerülte a nyílt konfrontációt a Smerrel és az SNS-szel, és több fontos témát, például a kettős állampolgárság kérdését is jegelte. Az első törésvonalak azonban idén már megjelenhetnek, főleg kisebbségi és emberi jogi témákban. Ha a Smer a romakérdést erővel és represszív intézkedésekkel akarja megoldani, az feloldhatatlan ellentétben áll Ravasz Ábel romaügyi kormánybiztos és Híd-alelnök elképzeléseivel. Tavaly jelezte, addig marad a posztján, míg valós munkát tud végezni. Lucia Žitňanská igazságügyi miniszternek pedig a szaporodó korrupciós botrányok és emberi jogi problémák miatt válhat gyorsan kényelmetlenné a miniszteri poszt.  Új ellenzéki párt jöhet Az ellenzék munkáját nehezíti, hogy nem egységes. A kezdeményezést egy új, kormányzási potenciállal rendelkező ellenzéki párt veheti át – s ez lehet akár az Igor Štefunko-féle baloldali-liberális pártkezdemény is, mely közvetlen konkurenciája lehet egyszerre a Smernek és az ellenzéknek. Az a kérdés viszont, hogy Andrej Kiska államfő beszáll-e a pártpolitikába, idén minden bizonnyal eldöntetlen marad. Kiskának még bőven van ideje eldönteni, felvállalja-e a szlovák ellenzék megmentőjének szerepét, vagy inkább a biztosabb államfői poszton akarja-e folytatni, ha két év múlva lejár a mandátuma.  Megyei választások Az egykörössé váló – eddig vajmi kevés embert érdeklő – megyei választásokon eldőlhet, hogy a mérsékelt, standard politikai pártok össze tudnak-e fogni a rendszerellenes, szélsőséges, Kotleba-féle pártok ellen. Az egykörös választások esetében a magas támogatottsággal, de alacsonyabb erősödési potenciállal rendelkező jelöltek esélyei alaposan megnőnek. Ez a Smer jelöltjeinek kedvezhet, mivel a párt régóta kormánytényező, és sosem volt hálátlan az őt támogató régióknak. Kedvezhet ugyanakkor azoknak a jelölteknek is, akik a protestszavazatokat akarják begyűjteni, és Kotleba épp ilyen. Nem kizárt tehát, hogy Besztercebánya megyében akár ismételhet is, ha nem zárnak össze a standard politikai pártok, és nem állítanak egy közös jelöltet.  Magyar ügyek [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"260987","attributes":{"alt":"","author":"Somogyi Tibor felvétele","class":"media-image","height":"272","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]A Híd és az MKP szempontjából is fontos lehet az egykörös megyei választás. A magyarlakta megyékben ugyanis – ha összefognak – nagyon erős jelölteket állíthatnak, és erősödhet a megyei képviseletük is. A két párt között – egyelőre szakmai szinten – már megindult a közeledés, ám az 2017 nagy kérdése, lesz-e ennek bármilyen jövője. Bugár Béla, a Híd, és Menyhárt József, az MKP elnöke is a magyar-magyar szakmai párbeszéd folytatásának fontosságát hangsúlyozta, és utaltak arra is, hogy akár politikai közeledés is elképzelhető. Ez egyébként mindkét párt érdeke lehet. A Híd ugyan a parlamentben és kormánypozícióban van, ám a tavalyi parlamenti választások óta nem sikerült erősödnie, és az aktuálpolitika turbulenciái könnyen bajba keverhetik Bugárékat, így szövetségest kell keresniük, akár a politikai ellenfélnek számító MKP-ban is. Menyhárték pedig a felméréseken továbbra is a parlamenti küszöb alatt állnak, és a legfontosabb számukra az, hogy régiós erősségeiket maradéktalanul ki tudják használni a megyei választásokon. Másrészt azonban rengeteg akadálya is van a megyei együttműködésnek. Menyhárték számára nagyon nehéz lenne pozíciókat feladni a Híd javára egy választási együttműködés esetében. A Híd részéről az MKP-val való szövetség a szlovák szárny háttérbe szorítását hozná magával, ami támogatottságuknak nem tenne jót – Bugár pedig valószínűleg két tűz közé szorulna.