Trianon: nem Clemenceau menye a hibás

A trianoni trauma feldolgozását bonyolítják a különféle össze-esküvés-elméletek, amelyek rátelepedtek az eseményre. Ezek sokszor felszínes magyarázattal szolgálnak arra, miért került sor a történelmi Magyarország feldarabolására. Marinov Iván, a városi legendákkal foglalkozó urbanlegends.hu portál szerkesztője szerint így terjednek el például az olyan legendák, hogy a románok örömlányokkal kenyerezték le a döntéshozókat, vagy hogy Clemenceau francia miniszterelnöknek magyar menye volt, és egy félresiklott házasságot bosszult meg a trianoni döntéssel, vagy hogy a csehszlovákoknak valahogy sikerült elhitetniük a nagyhatalmakkal, hogy az Ipoly hajózható folyó. „Az az érdekes ezekben a történetekben, hogy néhányuknak valóban van némi valóságalapjuk (például Clemen-ceau-nak tényleg volt magyar menye), de ezekből hamis következtetéseket levonva születnek meg a legendák (Clemenceau-nál maradva: a politikus a fia válása után is jó kapcsolatot ápolt magyar menyével, tehát egyáltalán nem volt benne bosszúvágy a magyarság irányában családi kötelékei miatt)” – teszi hozzá Marinov.

Nem 100 évre szól

Az egyik legismertebb legenda a következő években valószínűleg még fog rezonálni a világhálón: eszerint a trianoni szerződés csak száz évre köttetett, és 2020-ban „mindent visszakapunk”; persze ennek sincs alapja, tekintve, hogy a szerződést tulajdonképpen már 1947-ben felváltotta a párizsi békeszerződés. Ezt és más trianoni legendákat Ablonczy Balázs történész járta körbe 2010-ben megjelent Trianon-legendák című kötetében, az ő kutatásaira támaszkodik Marinov is. „A kialakult legendák részben romantikus, ártatlan szóbeszédek, van azonban köztük jó néhány kifejezetten káros is, amely hamis gondolatok elültetésével írná át saját felelősségünket a történtekben” – teszi hozzá Marinov.

Érzelmi alap

Hunčík Péter mediátor szerint a nemzeti összetartozás napjának bevezetése érzelmi alapon közelít Trianon témájához, ami negatív következményekkel járhat. „Ez rossz tendencia, ennek a technikája a nagyon erős egyszerűsítés, a dolgokat a végletekig leegyszerűsíti, szinte primitivizálja, és ehhez kapcsol érzelmeket. Ha mindenki ebbe az irányba megy, és elkezdi ezt a mechanizmust érvényesíteni, akkor nagyon komoly veszély fenyegeti nemcsak Európát, hanem az egész világot.” Úgy véli, hogy a történelmi igazságot nem szabad külön-külön nemzetenként keresni, mert az nem vezet eredményre. „Nagyon kell vigyázni arra, hogy a történelmi események érzelmi alapú értékelése mindig az úgynevezett igazságot keresi, mindig egyfajta igazság szempontjából akarják a dolgokat helyre tenni, csak elfelejtik, hogy nincs külön magyar igazság és osztrák igazság és német igazság, ezért veszélyes, ha valaki kizárólagos igazságot keres a népének, aki nemzete igazságát keresi. Ez rendkívül káros eredményekkel járhat” – véli Hunčík.

A Trianon-törvény

A nemzeti összetartozás napját 2010-ben vezette be az Országgyűlés, a törvényjavaslatot a fideszes Kövér László és a KDNP-s Semjén Zsolt kezdeményezte. A törvény indoklása szerint „a nemzeti emlékezés, a Kárpát-medence népei közös jövőjének elősegítése és az európai értékek érvényesülése azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon döntéseinek megértését és feldolgozását. Ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk: a nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására.” (lpj, szalzo)